Igaz az állítás, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagygond?

Gyerek függő. A nagyobbik fiam nehezebb természet volt babaként, a kisebbik viszont nagyon nyugodt.

Én inkább azt mondanám, hogy minden korszak más. Ha rendben van a nevelés és a környezet, akkor idővel ugyanúgy kézben lehet tartani az irányítást. De ehhez folyamatos következetesség kell.

4-es vagyok. Nem kell általánosítani! Azt elismerem, hogy a kamaszok többségével nagyon nehéz. De nem minddel. Nekem nem ez a tapasztalatom. 17 elmúlt a fiam. Nem beszél vissza, ha valamit szeretne, vagy elmenni valahova, azt meg tudjuk beszélni. Nem mondom, hogy néha nem fogom a fejem miatta, de összességében nincsenek nagy gondok vele. Sőt, besegít, így sokkal könnyebb.

Kérdező! He ezt az állítást, így kijelented, akkor minek raktad ki a kérdést?

(a véleményemtől függetlenül, nem én pontoztam le a 6-ost)

8!

Az átlag kisgyerek jobban kezelhető, mint ah átlag kamasz.

Igen, hasonlót írtam 3. mondatomban. Csak nem értem, mi ez a kérdés, ha a kérdezőnek határozott válasza van, és egy kalap alá vesz minden kamaszt.

A szavazásban sem az egyértelmű igenre nyomott a többség.

Szerintem totál félreértettetek! Én azt mondtam, hogy minden korszaknak megvannak a nehézségei, ezért nehéz összehasonlítani. Nekem konkrétan sokkal nehezebb volt, amikor hetekig nem aludtam a hasfájós csecsemővel, mint 16-17 évvel később, amikor megkérem valamire és segít! Erre mondtam, hogy egyénfüggő és nem minden gyerek egyforma. Akárhogy is vizsgálom, nekem a nagy gyerek nem nagy gond! Másnak igen.