Lemond gyermekéről, milyen magatartás ez? Véleményeket várok! Közvélemény kutatás! Iskolában elöadást tartok róla! Várom a szülök segítségét!

Eltudom fogadni

Pl. Ha nagyon fiatal,és nem veteti el,pedig nem tud róla gondoskodni,akkor okosabb,ha örökbeadja! Igaz,hogy ez nagyobb trauma lesz neki egész életében,mint az abortusz. Kihordja,megszüli,karjában tartja és többé nem tud róla semmit! Arra is számíthat,hogy majd a felnőtt gyereke megkeresi és megkérdi,miért dobtál el?

Off: Sajnos jogilag az az anya, aki inkubátorba helyezi gyermekét, nem mond le a gyermekéről (hiszen anonim), ezért az ilyen gyermekek nem adhatók örökbe.

On:

Persze, szülőként én is azt mondom, hogy inkább mondjon le róla, mint hogy számára nem megfelelő környezetben nevelkedjen, de ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez intelligencia kérdése is. Nem biztos, hogy a szülő látja azt, hogy inkább jobb, ha lemond a gyermekéről, mint ha ő neveli fel.

Kétszeres anyukaként minden tiszteletem az olyan nőké, akik a terhesség 9 hónapját és a szülés minden fájdalmát végigélve örökbeadják a gyermeküket, mert belátják, hogy ők (és/vagy az élethelyzetük) a szülőségre alkalmatlan.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nem kell egyből lemondani a gyerekről, lehet átmenetileg állami gondozásba adni, amikor tényleg csak rövid idő kell ahhoz, hogy összeszedje magát pl. anyagilag a szülő.

Igen, elfogadhatónak tartom. Gyakorlatilag bárki részéről, ha ezt a gyermek újszülött korában teszi meg. Ezt sokkal nehezebb döntésnek tartom, mint mondjuk azt, ha valaki az abortuszt vállalja.

Szóval a következő esetekben teljesen elfogadhatónak, sőt, helyes döntésnek tartom:

1. Nemkívánt terhesség következménye a baba, és a nő úgy dönt, hogy megszüli, majd lemond róla.

2. Olyan élethelyzetben van az illető, hogy nem képes sem anyagilag, sem más módon gondoskodni a gyerekéről, mert pl. az utcán él, vagy ahhoz közeli helyzetben van.

3. Túl fiatal még (kiskorú vagy fiatalkorú).

Én úgy gondolom, hogy nagyon nehéz egy ilyen döntést meghozni, és kevesen is képesek rá, de azzal, hogy lemond a gyerekről, megadja a lehetőséget a babának, hogy olyanokhoz kerüljön, akik már valószínűleg nagyon régóta szeretnének gyereket, és nagyon fogják szeretni.

Viszont kiegészíteném azzal, hogy az eszemmel elfogadom az ilyen döntést, és meg is értem, de mint szülő, a szívemmel nem tudom "megérteni". Ettől függetlenül sok esetben ez a legjobb döntés.

Elítélni olyankor tudnám a dolgot, ha olyan nőről van szó, akit igazából egyáltalán nem érdekel a gyerek sorsa, csak ezt tartja a legkényelmesebb megoldásnak.

Ha nagyon érdekel a téma megkeresem a kislányom "apjának" a címét!

Nem tudok érveket felhozni!