Miért kell egy 5 éves gyerek halállal kapcsolatos kérdéseire így válaszolni?

Mert sokakban az van, hogy a kényes téma tabu.

Nálunk nem az. Öt évesem van, vannak a halál témában kérdései, gondolatai, amelyektől égnek áll a hajam, de mégsem szeretném semmiképp, hogy tabuként szokja meg. Elég nehéz a gyász, feldolgozás (kb. egy éve jött először szóba vele), nem akarok a maradi felfogás erőltetésével plusz terhet tenni rá.

Az én családomban hatalmas tabu volt a halál. Én ezzel nem értek egyet, sőt haragszom is érte.

Apukám rákos volt, és lehetett tudni, hogy kétesélyes a dolog. Amikor már látszott, hogy sajnos nem lesz jó vége, a felesége még az utolsó napon is ott ült az ágya szélén, és fogta a kezét, és mondogatta, hogy ne aggódj, meg fogsz gyógyulni. Mi sem mondhattunk neki semmit ezzel kapcsolatban, csak mosolyogni lehetett, sírni sem. Aztán persze itthagyta a nagy káoszt maga után az örökösökre. Gondolom az özvegynek ez is volt a célja.

Amikor anyukám beteg lett, ugyanez volt, pepitában. Meg sem lehetett említeni, hogy esetleg meghal. Ő is mindenkinek azt mondogatta a műtét után, hogy ő meggyógyult. Pedig hiába vették ki neki a daganatot, már áttétes volt. Valahogy elhitte, ha nem vesz róla tudomást, akkor az nincs ott.

A lányom akkor volt 10 éves. Látszólag nem viselte meg, csodálkoztunk is. De azért magában elgondolkodott. Amikor én is beteg lettem, akkor teljesen halálra rémült. Mondtam neki, hogy nem fogok meghalni, nem kell ettől félni. Erre közölte, hogy nem hisz nekem, hiszem a mami is ezt mondta, és mégis meghalt. Akkor hordtam pszichológushoz más miatt. Nem igazán szerette, nem nyílt meg neki. De akkor ott ezt elmondta neki, hogy mennyire retteg, hogy elveszíti az anyukáját. Még jó, hogy ezt meg tudta beszélni valakivel. Én nem is gondoltam volna, hogy ilyeneken rágja magát.

Szóval szerintem kell a gyerekekkel erről őszintén beszélgetni, a gyerek nem hülye. Ha azt látja, hogy össze-vissza hazudozunk neki a halálról, az még jobban megrémíti, nem fog bízni a felnőttekben.

Normálisan kellene reagálni, de sok embert nem tanítanak erre.

Aztán vagy meg tudja oldani, vagy továbbörökíti a saját baját...

A nagynéni csak nem tud lereagálni egy ilyen helyzetet és különválasztani az érzéseit. A gyerek rákérdezett egy neki fájó pontra. Amit nyilván nem tudhatott. Itt a nagynéni volt a hülye, hogy nem tudta felmérni a helyzetet és megkülönböztetni a gonoszságot a gyermeki érdeklődéstől és magára vette a kérdést.

Itt csak annyi a dolgod, hogy te mint szülő elmagyarázd neki, hogy a halál sokaknak kényes és felkavaró téma. Ha kérdése van inkább tőletek kérdezzen és veletek ossza meg a gondolatait, mint bárki mással.