Mennyire kapnak a nagyszülők szabad kezet az ajándék vásárlásban?

Ket kulon szintet kulonboztetnek meg ebben. Az egyikben megmondtam, hogy a nagymeretu, altalunk nem hasznalni kivant dolgok naluk lesznek, legyen ott is mivel jatszani, illetve nalunk nincs neki hely (taroljak ok).

A masik szint, mikor nincs nagy gond igazabol az ajandekkal, a gyerekek is szivesen hasznaljak, a szandek is kedves (ez az elozo szintnel is igy van termeszetesen), es bar maga az ajandek valami konkret okbol nem tetszik, megis marad.

Vannak olyanok is, amikrol elso latasra latjuk, hogy nem szeretnenk, es ha a gyerek sem kotodik hozza, akkor elajandekozzuk, nekik meg vagy azt mondjuk, hogy nem tudjuk, hol van epp, vagy ha olyan, akkor sajnos hasznalat kozben tonkrement.

A ferjem nagyon erzekeny a rendre, rendszeresen szelektal, nalunk tenyleg csak olyan dolgok maradnak, amiket hasznalunk, kulonben mar nem fernenk el a sok cucctol.

Az a legjobb, ha megkérdeznek valamiről, és mégis az ellenkezője van.

"Nézd akciós lesz a leggins, ne vegyünk?" Nem köszönöm, másfél hete vettem 6 db-ot mert leamortizálta őket. Viszont a zokniszörny párat eldugott mostanában, jó lenne néhány." Na és vajon mit kapott a gyerek?

Vagy, mekkora harisnya kell a gyereknek? 104-110. Erre kap 122-128-ast.

Na ilyenkor nem tudom mit gondoljak.

Random sosem vesznek ajándékot vagy nem hoznak semmit, max csoki vagy sütemény.

Karácsony, születésnap, névnap, erre a háromra vesznek. Megmondják mekkora összegre gondoltak,én pedig megveszem amit szeretnék, becsomagolom és ők átadják. Mindkét oldalon így működik.

Anyám kezdte az elején ezt. Megmondtam hogy nem vehet semmilyen elemes vagy hangot adó játékot csak ha előre egyeztettük. Erre minden egyes alkalommal beallított valami elemes vagy veszélyes borzalommal. Persze egyikbe se rajtunk elemet, vagy eleve ment a szekrénybe. Ő meg mindig kereste hol van, miért merült le. Majd megsértődött. Ugyanez a poliészter ruha, mikor megmondtam hogy felejtse el. Persze hogy megveszi, megy is a szekrény aljára a lomtalanítós dobozba.

Ezen kívül hozott penészes gyerekruhat, dohos szagú babát, szakadt, összefirkált, maszatos könyvet, és pár törött, koszos, elszakadt szutykot. Hogy majd rendbeszedem, megvárom, megragasztom, stb. Ezeket visszavittem hozzá mindig, hogy ne hordja hozzám a szemetét.

Volt időszak hogy zacskószámra hordta a gagyi, lejárt csokikat, és adta a gyerek kezébe ebéd helyett, ezt is hamar leállítottam.

Most már nagyobb a gyerek, még mindig hord ide kisebb jatékokat, vagy egy-egy csokit, ez oké. Az ünnepekre már mindig én vasárolok ajandékokat, azok közül választ hogy mit szeretne odaadni.

Anyuék szerencsére nagyon rendesek, mindig megkérdezik kigondoltunk-e valamit, vagy elmondják ők mire gondoltak és elég gyorsan sikerül dűlőre jutni, sosincs gond.

Anyósom keményebb dió, de szerencsére ő nem elárasztó típus, csak egy-egy valami apróságot vesz a gyereknek, így kevésbé zavaró. Engem azzal tud kiborítani, hogy nekünk akar mindig adni valamit. De a poén, hogy a saját szemetét. "Nekem ez az asztal már nem kell, vigyétek el, nálatok nagy a hely." "Veszek másik szőnyeget, ezt vigyétek el, ezen másszon a gyerek ne a kövön", stb. És hiába mondja a férjem, hogyha szükségünk lenne ilyesmire már megvettük volna, ezen mindig megsértődik, hogy milyen felvágósok vagyunk, ő jó szívvel adja, nem kellene pénzt költenünk rá. Nem értem, hogy amit ő szíve szerint kidobna, csak sajnálja, arra miért gondolja, hogy nekünk majd jó lesz. Szerencsére vidéken él, nincs autója, így magától csak úgy nem vándorolnak ide ilyen cuccok.

#19

Ez überelte a kopott mázas tejes bögrét, pedig az sem volt kutya! 😅