Helytelenül cselekedtem?

Szisztok. Múlt héten családi összejövetelt tartottunk, többeknek volt születésnapja/névnapja stb, így elmentünk együtt vacsorázni. 4 kisebb gyerek is van a családban, ahogy az lenni szokott nem igazán bírtak magukkal, szaladgáltak, kergetőztek, hangoskodtak.

Engem ez rettentően zavar (látszólag jobban, mint a saját szüleiket, akik meg sem mozdultak, hagyták a mamákat/papákat a gyerekek után menni) így úgy döntöttem, engedek az egyik gyerkőc kérésének és kimegyek velük játszani, gondoltam addig sem tőlük zeng az étterem. Nem akarom annyira hosszan részletezni, a lényeg annyi, hogy az egyik kisfiú (2 éves lesz nemsokára) magából kifordulva rohangàlt. Többször kértem, hogy picit nyugodjon meg, hintázzunk inkább, igyon egy kortyot, játszunk mást de nyilván nem hallgatott rám. Egyik pillanatban mellettem volt a másikban pedig már az étterem melletti forgalmas út felé szaladt, de mint a nyúl.. utána iramodtam és fél méterrel az út előtt rántottam vissza. Én is éreztem, hogy erősen ragadtam meg, nyilván nem szándékosan, megijedtem és ösztönből cselekedtem. Nekiállt üvölteni, az anyját akarta mindenáron aztán 5 perc után rohangált tovább, én ott inkább bementem már. Másnap anyuka küldött egy üzenetet egy képpel, hogy jól elkaptam a fiát és valóban látszott a karján egy zúzódás(?) nyom, nem tudom hogy nevezik, egy sötét folt. Úgy érzem neheztelnek rám és màr én sem igazán tudom, hogy helyesen cselekedtem e. Nyilván nem hagyhatom, hogy az útra szaladjon, de talán ha nem önti el az agyamat a pánik, finomabban is megfoghattam volna. Nektek mi a véleményetek? (mint szülők)