Friss jogsis anyukák, nem féltek vezetni, mikor a kisgyerek is veletek van?

Nekem ugyan régóta van jogsim, de a keresztlányomat (1 éves volt) az egy hetes jogsimmal szállítottam.

Igazából nem voltam nagyon ideges, és az anyja se, mert a friss jogosítványos sokkal jobban figyel mindenre, és sokkal óvatosabb, mint a rutinos.

Pesten mondjuk nem mertem volna, mert itt sok a hülye, de kisvárosban minden további nélkül.

A rutin vizsga előtt két nappal lett pozitív a tesztem, terhesen tanultam meg vezetni, sosem aggódtam ezen, biztos ezért.

Azért a kórházból nem én vezettem haza :)

Igaza van annak, aki azt írta, hogy a friss jogsisok jobban figyelnek, viszont kevésbé ismerik az autójukat, na meg a legtöbb esetben még csak köszönőviszonyban sincs az oktató autója meg a saját. Én egy 2000-es diesel-en tanultam meg vezetni, nekünk meg egy 1.4-es benzinesünk van. Ég és föld.

Nekem egészen pontosan egyik nap megjött a jogosítványom, másnapra mindkét 3 év alatti gyerekem belázasodott, így menni kellett az orvoshoz. Hát egy rakás szerencsétlenség voltam, állandóan lefulladt az autó, hulla ideges voltam, mert még soha nem voltak lázasok a csemeték, konkrétan a kormányt ütöttem már mérgemben. Szerencsére vidéken lakunk, így egy (arcról ismerős) pacák segített.

Nem azt mondom, hogy bemegyek a Pestre a belvárosba is autóval, de ha muszáj lenne, akkor mennék.

Az első időben persze csak a faluba szólt a jogsim, de ahogyan megismerem az autónkat úgy növelem a távolságot, már Pesten is jártam :).

De egyébként én is a falra mászom a férjemtől :) Senki mással (még az oly kritikus apukámmal) sincs semmilyen problémám, de ha a férjem beül mellém, már le tudnám harapni a fejét. Néha beszól, de leginkább csak kapkod jobbra-ballra, nehezen tudja tolerálni, hogy nem az ő lába alatt vannak a pedálok.

Nem azzal kell foglalkozni, hogy az életed értelme(i) ül(nek) mögötted, hanem, azzal, hogy jól vezess.

Az én fiam 17 hónapos, a jogosítványom, meg 2 éves múlt, de kb friss jogsisnak számítok.

Ugyanis ahogy meglett a jogsim, rá egy hétre hivatalosak voltunk, vidéki rokonokhoz. Úgy volt, hogy én vezetek, de apám folyamatosan magyarázott, hogy nem kéne, mert nagy a forgalom, meg még nagyon friss a jogsim. (Hozzáteszem, hogy Pesten tanultam meg vezetni, minden vizsgán elsőre átmentem, és két vidéki város között kellett volna vezetnem...)

Szóval odafele nem vezettem, mondtam a páromnak, hogy vezessen ő, én így nem akarok vezetni. (eleve van apámnak egy okoskodó, kioktató, mindenbe beszóló stílusa, akkor ez engem különösen rosszul érintett)

Párom viszont kitolt velem, mert a vendégségben ivott, így kénytelen voltam én vezetni hazafele, hátsó ülésen apámmal, aki ugyan nem szólt semmit, de láttam hogy nagyon nem tetszik neki, hogy én fogok vezetni.

Meg is lett az eredménye a "pozitív hozzáállásának", mert olyan ideges voltam, hogy a 30 km-es távon 4-szer fulladtam le, majdnem nem kanyarodtam be egy utcába, a párom nyúlt bele a kormányba (ő ült mellettem), apám meg sziszegett végig hátul, és egy csomóan rám dudáltak.

Úgyhogy az addigi magabiztosságom, és vezetés imádatom azon a 30 km-en szállt el! Hónapokig nem mertem autóba ülni, mert mindig az jutott eszembe, hogy megint mindent el fogok cseszni, hogy én tök béna vagyok, stb...

Kb 3 hónapja kezdtem el újra vezetni (bő 1 év kihagyás után), most kezd visszajönni a bátorságom, és mostmár újra élvezem a vezetést. De továbbra sem vagyok hajlandó úgy vezetni, ha apám is ott ül a kocsiban.

Bocsi a hosszú kitérőért...

Kérdés, hogy te mennyire vagy bátor, mennyire megy jól a vezetés. Valószínűleg nagy különbségek vannak a saját autótok és a között, amin tanultál. Én egy régi Astrán tanultam, diesel, szervo kormány nuku, nekünk meg egy 1,6-os szervos peugot 307-esünk van. Az astrával kiköptem a tüdőmet az Y-nál, a peugotnál meg majd elájultam, hogy milyen könnyen meg lehet vele fordulni! Ég és föld a kettő.

Először próbálj meg gyakorolni majd a saját autótokon, hogy azt is kiismerd, és ha nem vagy nagyon bátortalan, akkor egyedül indulj útnak. Gyereket hagyd otthon apukájával. Hidd el, hogy sokkal jobban fog menni, ha egyedül vagy, mert nem lesz aki beszólogat, nem lesz aki kioktat, csak magadra számíthatsz, és sokkal könnyebb így.

Aztán ha megszoktad a saját autót, akkor neki indulhatsz gyerekkel is.