Miért nem tudják/akarják a mai szülők elérni, hogy szót fogadjon a gyerekük?

Van gyereked már, aki abban a korban van, hogy egyfolytában ellenkezik?

Ha valaki ráordít a gyerekre akkor sem biztos, hogy szót fog fogadni.

Értem, hogy mi a bajod, mert tényleg vannak nagyon tutyimutyik, meg nagyon-nagyon engedékeny szülők, de sokszor láttam már rá példát, hogy egy teljesen normális szülő akárhogy is fegyelmezi a gyerekét, az csak nem akar szót fogadni.

Én nem ismerek szerencsére olyan szülőt, aki direktbe "örül", ha ilyen a gyereke, és nem akarja fegyelmezni.

Ugyanazért, amiért a kisbabákat, nagy babákat, kisgyerekeket hagyják egész nap cicin lógni, éjjel enni, stb...

Fejleszteni kell, sok sz..ságot megvenni, de nevelni nem.

Azért, mert nem akarnak még az idegbetegségükkel rátenni egy lapáttal. Én inkább az ordítozó szülőktől vagyok ki.

Nem olyan egyszerű a gyereknevelés, mint ahogyan az kívülállóként tűnik. Lehet, hogy Te úgy emlékszel, hogy a szüleid mindig mindent pöpecül megoldottak, de ha egyszer elbeszélgetsz velük őszintén, szerintem ők is be fogják vallani, hogy voltak izzasztó helyzetek.

Teljesen egyet értek, én is ezt látom.

Mondok egy konkrét példát, valamelyik nap a barátnőméknél voltunk, ott történt:

- Kisfiam, légy szíves vedd le a cipődet.

(Semmi.)

- Légy szíves vedd le a cipődet, most porszívóztam.

(Semmi.)

- Jó, akkor majd később is porszívózok, de nincs sok kedvem hozzá.

- Miért hagyod rá? (Kérdeztem én.)

- Mert ha nem engedem neki, amit akar, akkor hisztizni fog.

És ugyanennél a családnál volt, hogy az anyuka rászólt erélyesebben (nem kiabálva) a gyerekre, hogy szedje össze a játékokat a szoba közepéről. A gyerek kicsit elpityeredett. Erre anyuka: "ne haragudj, hogy kiabáltam, majd én összeszedem a játékokat."

És ezután anyuka fél óráig ölelgette a gyereket, és még ő kért bocsánatot...

Úgyhogy szerintem azért van ez, mert az a "trendi" nevelés, hogy "demokrácia van", és az a jó anyuka/apuka, aki mindent megenged a gyereknek, különben lelki-sérült lesz...

Oké, nem kell ordibálni, nem kell verni a gyereket (sőt, tilos), de kell fegyelmezni, nevelni. Legalábbis szerintem.

Nagylányommal nagyon jóba vagyunk, már kb 12 éves kora óta szinte barátnők lettünk.

Van két kicsi, általában velük vicces vagyok, de van amikor "vészhelyzet" van, akkor rájuk szólok erőteljesen.Szót szoktak fogadni, ha vicces vagyok akkor is.

31.N