Anyukák! Voltatok már úgy?

Én tudom mivel jár, mégis épp a másodikat várom.

Ez a mondat soha nem hagyta el a számat,hohgy "ha tudtam volna akkro nem vállalom", de az igen, hogy "Nem tudtam mire vállalkoztam".

Mert tényleg, hiába meséli el valaki, hiába vannak sejtéseid, ezt csakakkor tudod, amikor gyermeket szülsz.

De nem bántam meg, sőt, mint írom másodszor is vállalom!

Én rettentően szerettem volna babát, mert tudtam/tudom, hogy párom az, akit mellém rendelt a sors...

Háromszor vetéltem el, rettentően összeroppantam. Már lemondtam mindenről, amikor egyszer csak pozitív lett a teszt. Elmentem orvoshoz, kiderült, hogy 9 hetes terhes vagyok. Ezek után alig vártam a következő vizsgálatokat. Attól a perctől nem dolgozhattam tovább. Ráadásul a családomtól, barátaimtól messze lakunk. Így úgymond 'magányosan' töltöttem a napjaimat, amíg párom dolgozott.

Elteltek hetek-hónapok, és 27 hetesen bekerültem a kórházba. Szerencsére visszatartották a lányunkat.

Túl hordtam 5 nappal, amikor az uh-ból vittek a műtőbe. Sürgősségi császár volt és nem éppen egyszerű..

Én csak azt akartam, hogy életben maradjunk, de legalább a lányom élje túl. Most mind ketten itt vagyunk, élünk, egészségesek vagyunk.

11 hetes, mosolyog, gagyog, jó kedélyű. Pedig nem mindig volt ez így ... !

Kiírtam itt egy kérdést, hogy: "Mit csináltok az első 6 hétben?"

Magam se hittem, hogy mennyi válasz jött, mennyi féle változattal.. úgy gondoltam, hogy jó lesz babázni, ismerkedni egymással. Kezdetben csak pelenkáznom kell, etetnem, simogatnom, altatnom, énekelnem neki.

Nem igazán így volt ... volt, hogy üvöltött egész nap, volt, hogy csak időszakonként.

Én borzasztóan ki voltam ... fájt mindenem, kicsit még a történtek hatása alatt voltam. Alig tudtam pihenni és regenerálódni.

Most már nincs semmi gond, szerencsére. Amilyen "pocsék" volt az első 6 hét, olyan jó lett a lányom.

Átaludja az éjszakát, nem nyűgös, mosolyog, gagyog, érdeklődik ...

Hidd el, minden elmúlik. Amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan távozik!!!

Túl élésről szól min. az első 6 hét, de max. az első 3 hónap!

Tudom mit érzel. Tervezett a babánk és úgy éreztem készen állok az anyaságra, de nem erre készültem! Azt hiteem a babák az elején csak esznek meg alszanak. De az enyém alig aludt és folyton sírt. Állandóan kézben kellett lennie és semmit nem tudtam csinálni, aludni sem. Ha sírt, vele sírtam, mert nem tudtam rajta segíteni. Aztán megtudtuk, hogy hasfájós. Hát mindent kipróbáltunk: espumisan, infacol, édeskömény, grip water, doki által felírt csepp, gyakori szoptatás, ritka szoptatás, de semmi nem segített! Rátett még egy lapáttal, hogy az egész ház csak arról beszélgetett velem, hogy előző nap mennyit sírt a babám. Teljesen kivoltam. Arra gondoltam, ha megnyernénk az 5öst akkor se vállalnék még egy babát!

Most 11 hetes a lányom és még mindig hasfájós, de már sokkal jobb a helyzet, viszont még mindig nem alszik, csak este, vagy rajtam. Elfogadtam már a dolgot, így sokkal könnyebb. A hasfájás meg nem a 6. hétre múlik el, hanem 3-4 hónapos kor körül, ha szerencsés vagy. Mi most vettünk egy utángyártott adamo hintát. Hát tényleg szuper találmány! Már előfordul, hogy főzni is tudok, és néha el is szundít a hintában, annyira tetszik neki :) Tudom ajánlani mindenkinek aki hasonló problémával kűzd!

Kitartás! Idővel könnyebb lesz, de mindig jönnek új kihívások. Ja és mostanában egyre többször fordul meg a fejemben, hogy 4 év múlva jöhet a kistesó :)

Ez elmulik szerintem nalad is.

Az elso 5-6 het volt az elso gyereknel ilyen, mert nem volt tejem, lelkiismeret furdalasom volt, nem voltam magammal kibekulve, sem a helyzettel. Nyugtalan voltam, allandoan bogtem, harcoltam magammal.

De utana lenyugodtam es a baba is.

Es kepzeld: annak ellenere, hogy en sem tudtam az elso hetekben 2. gyerekre gondolni (bar a szules nagyon jo volt, az nem allitott volna meg, csak a kezdeti nehezsegek), szoval ennek ellenere a babank 4 honapos volt, amikor mar a 2. gyereknek zold utat adtunk es meg is fogant kovetkezo honapban.

Nah az o megszuletese utani elso hetek is kemenyek voltak, de nem a pici babazas miatt, hanem a ket apro gyerek miatt egyutt.

Es az is elmult.