Neked is rosszul esne a dolog vagy csak én vagyok túl érzékeny?

Én is nagyon érzékeny vagyok, úgyhogy azt kell mondjam igazad van, hogy rosszulesik.

Ha nem segít, legalább nem kellene megjegyzéseket tennie, mert egy kicsi babával épp elég nehéz enélkül is.

Most támogatni kellene és büszkének lenni rád, mert 3 gyereket szültél neki,

Az ottalvós buliról csak annyit, hogy tényleg nincs itt az ideje. Neked is kellene pihenni, nyilván neki is, be lehet osztani ki foglalkozik a babával és akkor mindketten tudtuk kicsit pihenni. Gratulálok a babához!:)

Az en ferjem is ez a fajta. Nekunk egyenlore csak egy van, kisbabakent nem segitett. Nekem ugye milyen jo volt a 4 fal kozott ulni.....

Most varom a masodikat. MEgint nem lesz segitsegem (anyuek is 1500 km-re). Valahogy megoldom.

Egyebkent a mi esetunkben szerintem en reagaltam tul. MErt hazajott keso este, egesz napos munka utan, o is szeretne egy kicsit kikapcsolodni, netezni egy kicsit.

Egyebkent o sem szol, ha esetleg a varosban setalok a gyerekkel.

En a haverozasert sem szolok (nem keso estig azert).

Es a kapcsolatom nagyon jo a ferjemmel.

A hasfajas elmulik majd, te sem leszel annyira faradt. Az idodet meg jol be kell osztani (hazimunka, gyerekek, kaja stb) es utana te is kimozdulhatsz majd a babaval.

Szerintem nem erdemes veszekedni. NEkem eszembe sem jutna, h a ferjemet kuldjem ejszaka h keljen fel a babahoz. Vegul is megiscsak mi nok "ulunk a gyerekkel egesz nap"

Egy férfinak szerintem nem kötelessége a gyerekhez való éjjeli felkelés, azért vagyunk itthon gyeden, hogy ezt oldjuk meg, ez a munkánk. Azt meg szerintem nem lehet elvárni, hogy éjjel a gyerekhez ugrál, másnap meg reggeltől-estig dolgozik...

Én is a harmadikat várom, a nagyok sem túl nagyok még - három és fél, illetve másfél évesek - eddig se nagyon tudott a férjem belefolyni a körülöttük való munkába, ezután se várom tőle, neki más a dolga.

Most tombolnak benned a hormonok így szülés után, ami természetes, de ne engedd, hogy eluralkodjanak rajtad, mert később másként fogod látni te is.

Könnyítésnek, ha most szükséged van rá, pár hétig hagyd ki a kihagyható házimunkákat. Nem most kell nagytakarítani, lehet az ebédet rendelni, lehet aludni egyet, amikor a nagyobbak esetleg oviban vannak (nem tudom, mekkorák a tieid) vagy a délutáni alvás alatt...

A hordozókendő egy nagyon jó megoldás lehet, sokat könnyít, próbáld ki, hasfájásra meg használj foreveres Activator-t, testsúlykilogrammonként két cseppet adj a babának, szinte azonnal hat és kipipálhatod a hasfájását, már ha tényleg a hasa fáj. De sokszor csak azt hisszük, mert egyszerűen pici még és ha nem tudjuk a sírás okát, akkor ráfogjuk, hogy hasfájás, pedig gyakran semmi, csak még szokja a kinti világot.

Kitartás, lesz ez jobb is.

Az ottalvós buliról meg annyit, hogy az én férjemnek minden hónapban több ilyen napja is van - állandóan többnapos konferenciákra, megbeszélésekre, tréningekre és hasonlókra mennek a céggel, esténként buli van... Meg lehet szokni. Már csak annyit szoktam kérdezni tőle, mi a program, milyen ruhákat csomagoljak. :-))

Nehéz megtalálni az arany középutat. A mi fiunk éjszaka már 1 hónapos kora óta nem kell fel, úgyhogy ez kipipálva. De a reggel 6 órai kelés is épp elég nehéz ha az ember éjfél körül keveredik az ágyba. Hétköznap mindig én kelek fel, hétvégén meg felváltva. A bulik nálunk most már elmaradoznak, mert szívesebben van itthon velünk. Az egyéb ház körüli és gyerek körüli teendőket meg szintén felváltva. Szóval én nem panaszkodhatok.

Én is úgy gondolom hogy a gyereket ketten vállaltátok, nem pedig te egyedül.

Kitartást! Viszont a kendőzés tényleg megfontolandó, mi csak kirándulásokhoz használtuk, házmunkához sosem, de állítólag az még a hasfájára is jó :)

Teljesen megértelek, igazad van, hogy rosszul esik, én őrjöngenék, ha ilyeneket mondana a férjem.

Azt is értem, aki azt mondja, hogy a férfi dolgozik, a nőnek a dolga megoldani a gyerekkel kapcsolatos problémákat… ám ez csak akkor igaz, ha a nőnek ez nem esik nehezére. Persze itt felmerül a válasz, hogy végülis ő akarta.

És ami még nagyon fontos, ezért legalább annyi elismerés jár neki, mint a férjének, aki dolgozik. El sem tudom képzelni, mennyire fárasztó lehet három gyerekkel, minden elismerésem annak, aki ezt tudja csinálni.

A férjed sajnos szerintem jól beleszokott abba, hogy szó nélkül csinálod a dolgodat, és most nem érti, miért vagy ki, ha eddig már kétszer „bizonyítottál”.Csak abba nem gondol bele, hogy míg neki letelik a munkaideje egyszer csak, neked ilyen nincs.

Nem az van, hogy eddig nem igényelted a segítségét, nem akartál „leugrani a boltba levegőzni”? Próbálj beszélni vele, hogy most már nem bírod, kell neked is néha valami pihenés, különben rossz vége lesz, ha csöndben tűrsz – ettől csak egyre inkább nem fog tisztelni.

(Halkan jegyzem meg, ismerek háromgyerekes párt, ahol azért hagyta ott a pasi a nőt, mert már „csak a gyerekekről lehetett vele beszélgetni”. Namármost ez elég prosztó kifogás, de van benne igazság. Én mindenkinek javasolnám, hogy foglalkozzon magával is, bárhány gyereke van.)

[link]

Kevés dolog állítja akkora kihívás elé a párkapcsolatot, mint a várva várt gyermek megszületése. Bár a kisbaba érkezése örömteli és csodálatos esemény, nagy terhet ró a férfi és a nő kapcsolatára. Ha az újdonsült édesanya ráadásul képtelen kilépni az anyuka szerepből, és a vele élő férfit már csupán apukaként tartja számon, akkor akár végleg elveszíthetik egymást.

A dögös nőből anyuka lesz

A kicsi születése igencsak drasztikus változásokat hoz egy nő életében. Már csupán a hormonális változások miatt is sokkal érzékenyebb lehetsz a terhesség alatt és a gyermekágyi időszakban, melyet csak tetéznek a szülés, a kialvatlanság és a regenerálódás fizikai gondjai. Ha ilyenkor az anyukának nincs segítsége, akkor sokszor egy nyugodt zuhanyzásra sem jut ideje.

Emiatt idővel az addig ápolt nőből mackónadrágos, borzas hajú anyuka lesz, aki a korábbi szexi fehérneműk helyett a szoptatós melltartójával küszködik. Gondolatai természetes módon a kisbaba körül forognak, hiszen a csecsemő ellátása mindent és mindenkit háttérbe szorít. S mivel a kezdeti időszakban a csecsemőnek nagyrészt az édesanyjára van szüksége, a férj úgy érezheti, hogy őt kizárták ebből a belső körből, és külső szemlélőként egyedül maradt.

hirdetés

Ezek a változások természetesen minden nőnél eltérő mértékűek, és sok minden függ attól is, hogy mennyire nyugodt a baba, vagy hogy mennyi segítséget kap például a nagyszülőktől a család. Az sem törvényszerű, hogy egy vagy akár több baba szétzilálja a házasságot, de ha az anyuka teljesen elmerül a baba-mama szimbiózisban, sajnos megtörténhet.

Amikor nincs más beszédtéma

Teljesen természetes, hogy egy anyuka mesél a kisbabájáról, akivel az egész napot eltölti. De míg veled csak a pici körül történik valami, addig a párodnak ugyanúgy folytatódik a munkája, és ugyanúgy igénye van megbeszélni veled a problémáit, mint előtte. Ennek ellenére az anyuka a bezártság miatt sokszor a hazaérő párjára önti az egész napi feszültséget és aggódást, így a férj szóhoz sem jut.

Ha ez tartósan, akár hónapokig így marad, előfordul, hogy egyrészt a férj nem találja azt a nőt, akivel olyan jókat beszélgetett a baba előtt, és ettől gyengül a kapcsolat, másrészt egy ponton elege lesz a koszos pelenkák körül forgó beszélgetésekből, és keres valakit, akivel józanul szót lehet váltani.

Amikor a férjből csak apuci marad

Az anyaságot egy nőnek sokszor könnyebb megszokni, még akkor is, ha sok nehézséggel jár, mint egy férfinak azt, hogy ő mostantól apa lett. Egy egészen új világba csöppen, ahol a felesége egy babával alszik az ágyban, és nem vele egy szerelmes együttlét után. Sok anyuka annyira nem tud kilépni új szerepéből, hogy végül férjében sem lát mást, mint egy pénzkereső- és fürdetőautomatát, akit apucinak hív.

Ettől a férj úgy érezheti, hogy férfiként egyáltalán nincs számon tartva, főleg akkor, ha a baba egy ágyban vagy egy szobában alszik a szülőkkel. Az intimitásra ilyenkor lehetőség sincs, emellett a hormonális és fizikai változások miatt sok nőnek annyira lecsökken a libidója, hogy fáradtan ágyba dőlve a szerelmeskedés a legutolsó gondolata. Persze minden baba érkezése felborítja a jól megszokott intim légkört férfi és nő között, de ha ez teljesen megszűnik hosszú hónapokra vagy akár évekre, az végzetes lehet egy kapcsolatban.

A szakadék szélén

A legrosszabb ebben a helyzetben az, hogy az anyuka legtöbbször észre sem veszi párja elhanyagoltságát. A baba minden percét lefoglalja, és arra sincs ideje, hogy saját gondolatait rendezze, nemhogy a férje problémáival törődjön. Ezért aztán a megterhelő, nehéz helyzet olyan sokáig fennáll, hogy az anyuka egy napon azon kapja a férjét, hogy az a ruháit csomagolja. Tegyük azért hozzá, hogy sokszor a férfiak is a könnyebb utat választják, és inkább a barátoknál vigasztalódnak ahelyett, hogy a feleségükkel beszélnék meg a problémákat. Ebből a helyzetből sokszor már nincs visszaút, és a házasság darabjaira hullik.

Előzd meg a bajt!

A válást azért el lehet kerülni, illetve meg lehet előzni, ha néhány dologra odafigyeltek.

Beszélgessetek!

Az első és legfontosabb a jó kommunikáció. Egy helyzetet sem oldott még meg a szótlan dühöngés, és nőként arra várni is felesleges, hogy a férfi magától jöjjön rá arra, mi a baj. Egy nyugodt, tisztázó beszélgetés, melyben mindenki elmondhatja azt, ami a szívét nyomja, sokat segíthet a krízis leküzdésében és megelőzésében. Megelőzésként pedig a mindennapi beszélgetés lendíthet a kapcsolaton, érdemes rendszeresen megosztani érzéseiteket egymással.

Randevúzzatok!

Segíthet a nehézségek megoldásában az is, ha legalább hetente-kéthetente van egy estétek, amit csak kettesben töltötök. Érdemes ezt kiharcolni magatoknak, és segítséget kérni a nagyszülőktől vagy a barátoktól. Az ilyen alkalmakkor végre tudtok beszélgetni egy jót, esetleg megnézitek a kedvenc filmeteket, vagy elmentek vacsorázni valahova. A lényeg az, hogy visszahozzátok a kettőtök közötti intim légkört, és ebben sokat segíthet az is, ha aznap megpróbálod a babával kapcsolatos gondolataidat háttérbe szorítani. Ha az ilyen alkalmakra ráadásul lecseréled a tejfoltos pólódat és kisminkeled magad, nemcsak te érzed majd újra nőnek magad, hanem a párod figyelmét is felhívod rá.

Hagyd épülni az apa-gyerek kapcsolatot

Amellett, hogy a baba igényeit te érted és szolgálod ki legjobban, még az apukájának is adhatsz teret. Idő és élmények kellenek ahhoz, hogy kialakuljon a kötelék apa és gyermeke között, így nyugodtan hagyd, hogy időnként a férjed vigye el sétálni a picit, vagy ő etesse meg, esetleg játsszon vele. Ahhoz, hogy ne merülj ki végleg, az apuka segítségére amúgy is szükség van, még akkor is, ha ő nem pelenkáz vagy öltöztet olyan ügyesen.

Egy házasság vagy párkapcsolat működéséhez gyermekáldás nélkül is egyezségeket kell kötni egymás érdekében. A másik igényeinek és érzéseinek megértésével és ésszerű kompromisszumokkal azonban gyerekek mellett is boldog és tartalmas maradhat a kapcsolat.