Mit kezdjek anyuval?

Friss anyukaként azt hittem, majd segit, de nem ezt tapasztalom. Persze ma már más világ van, és mindenki álljon meg a saját lábán, de egy nagymamától még sem ezt várnám. Mit gondoltok? Szituációk lejjebb. Az egyetlen, ami nem bánt, amikor gügyög a gyerekhez, azt szépen csinálja.

1) zajt csap, akkor is, ha szászor kérem. elfelejti.

2) ha nem kérem meg konkrétan, hogy akkor légyszi vedd fel a gyereket és fektesd hasra, nem csinál semmit. tőlem kérdi, most miért sir a baba, mit csináljon.

3) múlt hétvégén nyűgös volt a baba, én meg hulla fáradt, eszébe sem jutott, hogy kicsit elfoglalkozik vele, én meg alhatnék fél órát. de folyamatosan kérdezgette, mit segitsen. kb 1 órát üvöltött a drágám, mire elaltattam (nem szokott ilyen lenni, amúgy békés gyerek). mondtam neki, hogy segithetne elaltatni, mert nem tudom, mi baja van. azt mondta, már hogy segithetne, nincs hozzászokva a gyerek (heti 2x találkoznak), altassam el gyorsan, és aludjak egy kicsit én is... csak a hogyan maradt ki...

4) szintén egy frontos napon, üvöltött a baba mint fentebb, kb 30 perc után végre eldajkáltam, leraktam, kimentem a szobából, erre megkérdezi, mit segithet... mondtam, hogy köszi, már semmit, talán akkor kellett volna megkérdezni, mikor tényleg tudott volna segiteni. erre jól összevesztünk.

5) eddig a vasalásig jutott a segitségben, de azt is 3x kellett neki megmutatnom, hogy kell gőzölővel használni...

Hozzátenném, kettőnket felnevelt, pedagógus, mindig segiteni akar, csak sosem jut odáig. Szerintetek miért ilyen? Annyira bánt, legszivesebben vagy sirnék, vagy leüvölteném a fejét, hogy akkor megoldom egyedül, hagyjon békén...