Mit láttok a környezetetekben, ha ad magára egy anyuka (sportol, normálisan öltözik, csinos, megdicsérik mások) akinek kicsi gyerekei vannak, az csak úgy lehet ha 1. otthon van egész nap 2. eltartja a férje 3. a gyerekei rovására megy?

Én erre csak azt tudom mondani:ezt hívják irigységnek.Minden csak szervezés kérdése.És nem,NEM KELL leharcolt édesanyának lenni,csak azért mert gyermeket szült egy nő.Csak sokan ezt "elfelejtik" mert így könnyebb)és azzal takaróznak,hogy ez kivitelezhetetlen.De pedig csak lusták és a szájuk az jár...

Légy büszke arra,mit elértél és ne törődj az ilyen rosszindulatú emberekkel!

Neked van igazad, ha egyrészt rendesen neveled a gyerekeket, hogy tudjanak sajat maguk is játszani - ami késöbb nagyon fontos, állandóan nem lóghatnak rajtad, megszervezed a háztartást és a munkádat, meg AKARSZ sportolni, akkor minden probléma nélkül össze lehet egyeztetni.

Aki NEM AKAR eröfeszitéseket tenni a kinézete, ápoltsága érdekében, az könnyen megmagyarázza, hogy miért hanyagolja el magát.

Az átlag magyar anyukák nem tudják beosztani az idejüket, és minden percüket csak a gyerekkel töltik.Hiszti, önállótlan, közösségbe beilleszkedni nem tudó gyerekeket nevelnek.

Anyukám dolgozott 3 gyerek mellett. Ellátta munka után a háztartást, pedig nem volt ennyi munkát könnyítő háztartási gépe, mint a mostani nőknek. Igaz, hogy későn feküdt és korán kelt, de mindig csinosa, szolidan sminkelve ment a munkába. Minket sem hanyagolt el soha, ahogy apukánkat sem.

Te csinálod jól. Ne törődj a megjegyzésekkel.

Van egy igaz mondás: minél jobban csinálsz valamit, annál több irigyed van.

Biztos, hogy a környezeted szemét csípi, hogy 3 gyerek mellett is meg tudod oldani, hogy ápolt legyél, és pláne még jobb formában is vagy, mint a szülések előtt, ez megbocsáthatatlan bűn. Szerintem azért gondolkodnak így, mert tükröt tartasz eléjük: átlagemberként, normálisan funkcionáló családdal, bejárónő és bébiszitter nélkül is oda tudsz figyelni magadra, így ne takarózhatnak azzal, hogy ezt csak a gazdag/felelőtlen/háztartásra nem adó nők csinálhatják meg. Így viszont tudattalanul szembesülnek a saját gyengeségükkel, hiszen jó példával jársz előttük, amit nem tudnak követni.

Rosszul esnek a reakcióik, ez természetes, hiszen pont az a kör nem értékeli az erőfeszítéseidet, aki amúgy hozzád közel áll. Ez egyben csalódás is, mert akkor idegenektől mit lehet várni (sokszor jobbat, sajnos). Azért mindig nézd, ki adja a kritikát. Általában olyan, aki a saját önértékelésével elakadt, frusztrált, boldogtalan nő. Valahol megértem őket is, de te meg ne hagyd, hogy leszívják az energiáidat. A tested formálása után erősítsd meg magad lelkileg is, hogy az ilyesmik leperegjenek rólad, vagy frappánsan és (ál)kedvesen vágj vissza, abban a stílusban, ahogy ők mélyesztik beléd a méregfogaikat.

Szia!

Tanulok,épp most végeztem a szakmai gyakorlattal munkát keresek,van egy 20 hónapos fiam itt a háztartás egyebek,de fontosnak tartom,hogy csinos legyek ápolt,fontos,hogy a maradék pár kiló lemenjen rólam,sokat diétáztam,tornáztam már az alakomért,ugyanúgy fontos,hogy a fiam is ápolt,csinos legyen,hogy sokat legyünk együtt vele és a férjemmel,hogy ki tudjunk kapcsolódni kettesben is.Nem a párom tart el,nem vagyok itthon egésznap,és nem megy a fiam rovására,igaz nekem egy fiam van így nem annyira válasz a kérdésedre,de szeretnék még 2-3 gyereket és biztos vagyok benne ha rajtam múlik 2-3 gyerek után is az lesz,mint most hogy a munkatársam nem hiszi el,hogy szültem,és gyerekem van.Engem boldoggá tesz ha kapok egy bókot ha megnéz egy idegen,hogy hmm csinos kislány,most ezt nem úgy gondolom,hogy úgy nézek ki mint akit mindjárt megerőszakolnak,csak jót tesz az önbecsülésemnek ha azt érzem tetszem magamnak is és másnak is.Nekem van ismerősöm aki 3 gyerek után úgy néz ki szegény,mint aki 24 órában sose aludna,de van olyan is aki 10 évet letagadhatna,és remekül néz ki,annak ellenére hogy nem otthon ücsörög.Azt szokták mondani arra van idő amire akarod,egyszerűen gusztustalan ami manapság egyre jobban elterjedt, a másik életébe kotorászni,ítélkezni,rosszindulatúan beszólni.Úgy gondolom attól,hogy anya vagyok még nő vagyok,feleség,barátnő.

Aki a környezetemben beszólós, az a gyerekszülés előtt is az volt, mindig talált valami alkalmat a csípős megjegyzésekre. Felületes ismerősök nem nagyon tesznek megjegyzést, a szűk köreimből meg kikoptattam azokat, akik negatív energiát sugároztak folyamatosan felém. (Lazábbra vettem a kapcsolatot, sokkal ritkábban érintkezünk vagy már egyáltalán nem keresem.) Családon belül nem piszkál senki, szerencsére.

Ha közeli és fontos barátnő viselkedett velem ambivalensen, megpróbáltam nyíltan megbeszélni, ez segített, és azóta megosztjuk egymással a "praktikáinkat".

Sok ember sajnos olyan, ha látja, hogy célba ért a megjegyzése, az szárnyakat ad neki és alig várja a következő lehetőséget. Futó ismerősöknek ne mutasd, mennyire megbántanak. Aki meg fontos neked, azzal beszéld meg őszintén, miért pont tőle nem várod és miért esik rosszul.