Honnan tudtátok, hogy készen álltok a gyermekvállalásra?

Szerintem erre nem lehet készen állni, bármennyi idős is vagy és bármennyit éltél is. Ha ott lesz a baba, akkor készek lesztek rá, ez biztos. Nekünk nem tervezett baba volt a most 3 hetes kisfiam. Én 24, párom 26 éves, 2 éve vagyunk együtt. Nem volt kérdés, hogy megtartjuk-e, bár nem éreztük, hogy hű de fel lennénk rá készülve. Páromnak van jó munkája, és bár saját lakásunk nincs, de a megélhetés jelenleg nem probléma. Én a Phd-t csinálom az egyetemen, ösztöndíjas vagyok, és sikerült a tanáraimmal úgy megbeszélni, hogy ne kelljen halasztanom, szóval a tanulás megoldható a baba mellett, ha jól megszervezed.

Szerintem, ha jól összeszervezitek és nem vagytok szívbajosak, nem akarjátok majd a széltől is óvni, akkor max. 1-2 hónapig "hátráltat" majd a baba. A terhesség alatt mi ugyanúgy buliztunk, utaztunk, addig nem volt semmi. Anyukámék minden második hétvégén jönnek majd (az elején meg egy hétig itt volt segíteni) és akkor mindig kapunk egy pár órás kimenőt, amíg elmegyünk étterembe vacsizni egyet, vagy találkozunk a barátainkkal. 2 hét múlva színházba megyünk, utána premierbuli lesz, amire szintén benézünk (a kettő között hazaugrom egyet etetni, meg lefejek egy kis tejet, amit oda lehet neki adni, ha megéhezne). Mindkettőnknek amúgy olyan a munkája, olyan a környezetünk, kollégáink, hogy nagyon pörög az élet, minden este történik valami, úgyhogy én is nagyon nehezen viselném, ha most így 24 évesen teljesen kiesnék belőle. Persze nem minden este megyünk bulizni, mint régebben, de nem is igényeljük. De nem vagyunk szívbajosak, a 2 hetes babával szilvesztereztünk is egy kisebb nyugisabb baráti társaságban. És ahogy múlik majd az idő, persze egyre többet lehet akár másra (nagyszülőre, nagynénire, barátra) hagyni, meg egyre több helyre lehet magukkal is vinni.

Lényeg a lényeg... bár még nagyon az elején vagyunk, de eddig is próbáltuk úgy, és ezután is maximálisan arra fogunk törekedni, hogy a mi életünknek ne legyen azért vége, mert született egy fantasztikus kisfiúnk, ne vesszen el a fiatalságunk, mert fölöslegesen mártírkodunk itthon a gyerekkel, hanem igenis meg lehet oldani a baba mellett is, hogy éljél/éljetek! lehet, hogy ezért itt le fognak szólni a mindent feláldozó mamák, de én így gondolom. És igen, nem lehet rá felkészülni, de ha ott van a helyzet, akkor ki tudjátok majd alakítani magatoknak azt az életet, ami mindhármotoknak a legjobb lesz! Ennek ellenére nem azt mondom, hogyha ennyire vacilálsz, akkor is minden áron szülj gyereket, csak azt mondnom, hogy a félelmeid 33 évesen nem biztos, hogy teljesen helytállóak. Ha jól csinálod, nem fog annyira akadályozni a baba, mint ahogy gondolod...esetleg kicsit másmilyen lesz mint eddig, de nem feltétlenül rosszabb!!!

Én drukkolok nektek...elnézést, a hosszúra sikerült.

Húúú kedves 1-es! Tudod, én 32 évesen szültem, nem vagyok egy mindent feláldozó, mártírkodó anya, de amikor a kisfiam 3 hetes volt, nem azon agyaltam, hogy mikor tudom már lepasszolni majd a nagyszülőknek. 2 hetes gyerekkel szilveszterezni, terhesen bulizni járni...

Kedves kérdező! Mint írtam 32 éves voltam amikor a fiam született, első baba. Mindennél jobban vágytam már rá, 2 évünkbe telt mire összejött. De amikor nőni kezdett a pocakom, tudatosult bennem, hogy az életem nem lesz már a régi. Iszonyatosan bepánikoltam, még sírtam is miatta. :)

Most 2 éves a kisfiam, sokfelé járunk közösen, van szabadidőnk apával is, mert a kisfiam 2 hetente a szombatot a mamánál tölti, 1,5 éves kora óta. Sok gyerekes barátnőm lett, velük összejárunk, dumcsizunk, a gyerekek játszanak. Még bulizni is eljutok néha.

A sportolást is simán meg lehet oldani, hisz lesz apukája is annak a babának! Amíg Te edzel, apa vigyáz rá. Utazgatni is lehet! A fiam 9 hónapos volt, amikor már Horvátországban nyaraltunk családostul. De járunk Vele wellness hétvégékre, kirándulni.

Szóval szerintem csak belevágni nehéz, mert ha már megszületik jön minden magától. Azért mert gyereketek lesz, még nem vagytok a lakáshoz láncolva. :) Igaz, az indulás, úgy fél órával tovább tart és sokkal több motyóval indul útnak az ember, de ugyanúgy lehet vásárolgatni, kirándulni, étteremben ebédelni, stb, mint a baba előtt! :)

Boldog babavárást! :)

Egy gyerek nem lehet akadály a tanulásban. A fiam 7 hetes volt mikor jogszigorlatoztam, 1éve mikor diplomáztam. Nem volt könnyű, de meg lehet csinálni.

Ha feláldozásnak érzed a gyerek témát, akkor ne tedd, ráérsz később is, csak kalkuláld bele hogy megy az időd. Oké, értem én hogy sokan később szülnek, meg kitolódik mindenkinél, csak soha nem tudhatod van-e valami gond, ami miatt ne sikerülhet. Hála nekem sikerült, de mikor elhatároztuk hogy jöhet a baba, és mire sikerült 6(!) év telt el, és kiderült egy csomó eddig rejtett problémám. Most már kifutottam az időből, és sajnos úgy néz ki nem lesz kistesó.

Nem lehet félretenni, marha nehéz lesz majd, mikor ott lesz veled egy örökmozgó, aki állandóan téged akar, te meg ledőlnél fél percre a kanapéra, vagy csak úgy megnézni egy filmet......ez necces lesz. Minden időd le fogja kötni, erre készülj fel. Egy gyermek az élet legnagyobb ajándéka, amiért érdemes eldobni minden kényelmet és nyugalmat ami eddig volt.

Szia!:)

30 éves voltam,jó anyagi helyzettel,jó munkahellyel,diplomával,3 éves házasságban.A férjem szeretett volna babát,én is,de hasonló kételyeim voltak,mint neked,s mindig azt mondtam,majd egy pár hónap múlva.Az élet közbeszólt 30.születésnapom után 2 hónappal pozitívat teszteltem.15.hétig kételyeim voltak,aztán rúgott egyet.Ott éreztem,hogy ő miénk,kell nekünk és boldogabb voltam,mint valaha.A kicsi lány augusztus 8-án született 2012-ben,én pedig szeptemberben voltam 31.Semmiben nem gátol,most hogy itthon vagyok,rengeteget olvasok stb. Most,hogy itt van,tudom,hogy eddig ő hiányzott az életemből.

Nem fogok leállni vitázni, de úgy gondolom, hogy ha 24 évesen szültem volna, akkor sem csináltam volna másként mint most. Azt hiszem ezen a téren az anyaság nem kor kérdése. A gyerekünkért felelősséggel tartozunk akkor is ha 16, vagy 32 évesen szüljük. A buli megvár.

A feltételezés is sértő, hogy azt gondoltad, hogy nekem egy bedrogozott, végigpiált éjszaka jelenti a bulit.

De mindenki úgy csinálja, ahogy akarja. A Te nézeted a gyerekvállalásról és nevelésről nem egyezik az enyémmel, ennyi.