Van itt olyan anyuka, aki sokat gondolkodott a 3. babán és végül csak bevállalták?

Hogy érted hogy már megvolt és úgy gondolkodott vagy még mielőtt terhes lett volna?

Én az elsőre vagyok példa nagyon sokat gondolkoztam, hetekig! hogy maradjon e vagy vetessük el ( védekezés mellett jött össze) de mivel nem éheztünk és normális embereknek tartom magunkat illetve a 2 meglévővel jól boldogultunk ezért bevállaltam.

Azóta csúnya ilyet mondani de már másképp csinálnám. Nagyon szeretjük most már persze a kicsit is de borzasztó nehéz számomra maximálisan teljesíteni minden területen és mindhárom gyerekkel.

Én nagyon gondolkodom a mai magyar helyzet miatt. Mert oké, van a másik kettőről ruha, csak pelus kellene. De ha nagyobbak lesznek, kezdik az iskolát, akkor mi lesz? Egyetem, főiskola? De azt is hogyan?

Ha a szívemre hagyatkoznék, 6ot szülnék :)

Mi is sokat gondolkodtunk, végül bevállaltuk! :)

Inkább attól féltünk, kevesebb energiánk lesz a 3 gyerekre.

Igaz, a férjem jól keres, így tudja érvényesíteni mindhárom gyerekre az adókedvezményt. Persze ez nem garancia a jövőre nézve, dehát garancia semmire sincs! Kötöttünk életbiztosítást, igyekszünk félretenni. Valami mindig lesz, éhen nem fogunk halni. Hitelt nem akarunk felvenni, úgyhogy pénzügyi akadálya nem volt...

Mondjuk elég sok kedvezmény is van 3 gyerekre, persze, ha nagyobbak lesznek több pénz kell. Ha 2-nek jut, már jut a 3-nak is!