Ti mit tennétek a helyünkben, hogy minél hamarabb lehessen baba? (anyagi kérdés)

Eléggé bonyolult a dolog a párommal, de megpróbálom a legegyszerűbben leírni.

Szóval én nyíregyházi vagyok, a párom érdi, illetve Pesten dolgozik. 3 és fél éve találkoztunk, 1 évet éltünk távkapcsolatban, aztán én odaköltöztem Érdre az anyukájához, de csak 3 hónapot bírtam ott, mert idegileg teljesen kikészített az a nő. Akkor felköltöztünk Pestre albérletbe, közben pedig már a 2. munkahelyemen kezdtem, ahonnan 2 hónap után felmondott a főnök nekem, mert meggondolta magát és mégsincs szüksége segítségre... Onnantól kezdve jött 2 év munkanélküliség. Akárhova adtam be a önéletrajzomat, nem kaptam még választ sem. Aztán találkoztam egy lánnyal, aki éppen eljött a munkahelyéről és beajánlott maga helyett. Be is kerültem az utolsó háromba mégsem engem választottak. Akkorra már nagyon ki voltam, hogy nem igaz, hogy nem találok munkát, pedig hetente legalább 10-15 helyre beadtam az önéletrajzomat. Ekkor döntöttük el a párommal, hogy megpróbálkozunk külfölddel. Svédországban vannak rokonai és bár nem számítottunk a segítségükre, de mégis vonzó lett ez az ország, úgyhogy elhatároztuk, hogy ismét szétköltözünk, hogy pénzt gyűjtsünk az úthoz.

Szeptember óta külön vagyunk, mindketten visszaköltöztünk a szülői házba. Itt most van egy 4 órás munkám, ahol megkeresek közel 50 ezret, de azért ez még kevés. Eddig másodállást nem találtam, közben pedig nagy veszekedések vannak anyával amiatt, hogy a párom kéthetente eljön 3 napra, mert neki ez sok, de sokkal olcsóbban jövünk ki, ha ő jön és azért legalább egy kis időt szeretnénk együtt lenni.

Közben kiderült, hogy a párom egyik rokonának van egy lakása Pesten, amit idegennek nem ad ki, nekünk meg ideadná 20 ezerért. A munka után is elkezdtünk járni, mert szintén rokon lehet, hogy tud segíteni elhelyezkedni egy gyárban. Ilyen feltételek mellett több, mint havi 100ezret félre tudnánk tenni. Viszont én addig nem kockáztatok, hogy felmondjak, amíg nincs másik munka. Közben telik az idő, nagyon vágyunk már a babára, de el kellene döntenünk, hogy melyik utat választjuk.

A párom nagynénje most elvileg szólt a svéd rokonoknak, hogy próbáljanak valami munkát találni a páromnak. De ők is vagy segítenek vagy nem, ha segítenek is ki tudja mikorra sikerül valamit találni. Anyával nagyon feszült itthon a viszony, amit meg is értek meg nem is. A páromat a munkája mindenképpen Pesthez köti, itt közel sem keresne annyit, mint ott. Viszont szeptember óta is csak 250 ezret sikerült félretenni. Egy milliót szeretnénk összeszedni mielőtt elindulna előre Svédországba, mert mindenki azt mondta, hogy könnyebb kint munkát találni, de azért az is benne van a pakliban, hogy nem talál és csak a pénz megy el.

Elkezdtünk fizetni otp lakástakarékba is, amikor lett munkám, de miután kirúgtak nem tudtuk tovább fizetni szóval 2 éve áll az is, benne vagy 300ezer forintunkkal. Ha kivennénk buknánk 100ezret, szóval ahhoz inkább nem nyúlunk és szeretnénk tovább fizetni, amint lesz miből.

Szóval a kérdésem az lenne, hogy ilyen feltételek mellet ti mit tennétek a helyünkben, hogy minél hamarabb lehessen baba? Milyen körülményekre mernétek már bevállalni?

Én ezeket a lehetőségeket látom:

1. Maradok itt Nyíregyházán és megpróbálok egy másodállást találni és tovább gyűjtögetünk Svédországra, aztán ha találna valami munkát, akkor a párom kimenne és ha sikeresen megvetette a lábát, akkor mennék utána, aztán 1 év munka után megpróbálkoznánk a babával.

2. Felmegyek Pestre (persze csak, ha lesz munkám) és megint együtt leszünk a párommal. Addig gyűjtögetünk, amíg nincs munka svédben, de akkor meg ott maradok egyedül az albérletben, amit ugyan fent tudok tartani a fizetésemből, de egy ismerősöm sincs Pesten, el lennék szigetelve mindenkitől. Vagy utána visszajövök és megint nincs munkám. Esetleg addig kihúzom, amíg kimehetek utána.

3. Itt Nyíregyházán kiveszünk egy albérletet, keresek egy másodállást és a párom ingázik Pest és Nyíregyháza között.

4. Felköltözök Pestre, dolgozok 1-2 évet, félreteszünk minden forintot, utána belevágunk a baba projektbe és ha lejárt a lakástakarék, akkor veszünk egy lakást sok hitellel.

Totál tanácstalan vagyok. Eddig az ilyen dolgaimat édesanyámmal beszéltem meg, de most már mindenre csak morog és nem igazán segít a döntésben.

Bocsi, hogy hosszú lett, de próbáltam minden körülményt pontosan leírni.:) Egyébként én 25 éves vagyok a párom pedig 30. Én pedig 30 éves korom előtt szeretnék 2 babát.