Mit tegyek, ha rossz viszonyban vagyunk egymással a szüleimmel?

Sziasztok. 14 éves lány vagyok, van két testvérem, én vagyok közöttük a legidősebb. Szörnyen rossz viszonyban vagyok a családommal, de igazándiból senki nem jön ki senkivel. A szüleim folyamatosan szidják a másikat, egymás háta mögött, évek óta válással dobálóznak, 2,5 éve nem sok kellett hozzá, hogy el is váljanak, csak megszületett a húgom, és miatta együtt maradtak. Apám folyton ideges, nem tudja korlátozni magát, a múltkor szét verte a laptopomat, avval az indokkal, hogy nem vagyok méltó rá. Kisebb koromban rengetegszer ütöttek meg, mostanában már inkább a lelki "bántalmazást" részesítik előnyben. Folyamatosan azt hallgatom, hogy utálnak, és miért nem tudok jobb, tökéletesebb lenni, miért nem vagyok érettebb. (Pedig szerintem, és a környezetemben lévők szerint is kissé túlérettnek minősülök) 3as jegyért kemény büntetést kapok, pedig mindig is 4,5 feletti átlagom volt, de voltak olyan témák, amiket egyszerűen nem tudtam megjegyezni. Próbáltam segíteni itthon, beszélni velük, de soha nem hallgatnak meg. A húgomat (2 éves) anyám van hogy azért verte el, mert üvöltve sírt mikor beteg volt, azt mondta neki hogy megjátssza magát. 5 éves korom előtt engem meg is vertek mikor sírni merészeltem. Senkinek nem merek szólni, mikor társaságban vagyunk mindig rendesen viselkednek, soha nem látszanak rajtuk nyomokban sem az agresszivitás jelei.

Egészen pici korom óta folyton magamba vagyok fordulva, soha nem merem elmondani a véleményem, mert félek, hogy rosszat mondok, és a többi ember is hasonlóan reagál a nem megfelelő szavakra mint a szüleim. Mostanában van, hogy a szüleim közeledni próbálnak felém, de rettegek tőlük, hogy megint előjön belőlük az, aki úgy érzem valamit tényleg megölt bennem. (És sajnos 10ből 8 alkalommal elő is jön..) Nem tudom mit tegyek. Ha bővebb infó kell válaszolok, fogalmam sincs mit írhatnék még. Kérlek segítsetek, ha tudtok, eléggé kétségbe vagyok esve.