Anyukák, nektek van legjobb barátnőtök? Mióta ismeritek, honnan barátnő?

Van, általános iskola 6. osztályától vagyunk elválaszthatatlanok. Szokták is mondani, hogy annyira jó barátnők vagyunk, ha az egyikünkkel történik valami, akkor a másikkal is rögtön történik valami hasonló. Pl. mikor még suliba jártunk, én elestem biciklivel, jól összetörtem magam, másnap a barátnőm esett el a lépcsőn és törte össze magát. Később mindkettőnknek nehezen jött össze az első gyerkőc, évekig próbálkoztunk mindennel. Aztán én egyszercsak teherbe estem januárban természetes úton, ő is babás lett áprilisban természetes úton. Neki is lány lett és nekem is. Nekem a második kisfiú lett, ő is hamarosan szüli a másodikat és szintén kisfiú lesz :o) Csupa csupa véletlen, de mégis elgondolkoztató.

Már nem egy városban lakunk, így csak ritkán találkozunk, de imádjuk egymás gyerekét és a lányok is nagyon szeretik egymást.

nekem nincs barátnöm... elég sokan vesznek körül, sokan megosztják a problémáikat velem, én kedves vagyok mindenkivel, meghallgatok bárkit szinte....ök a barátnönek, söt a legjobb barátnönek tartanak, de ez az érzés nem kölcsönös.

nekem nincs szükségem arra, hogy napi, vagy heti szinten megosszam a dolgaimat, vagy, hogy találkozgassak velük..teljesen jol elvagyok a kis családommal. mindig is ilyen voltam, nekem egy egy csajos este csak teher volt.

Pont a napokban gondolkoztam el ezen a témán.

Nekem már jó ideje nem volt igazi jó barátnőm. A régiek elkoptak, a gimis társaság már jó, ha évente egy-két alkalommal összejön, az egyetemiekkel szétszóródtunk, pedig nagyon jó csapat volt. A középiskolai legjobb barátnőmmel tartjuk a kapcsolatot, neki is van egy hasonló korú kislánya, mint az én gyerekeim, de ez már nem olyan, mint régen.

Közben jóban lettem a környékbeli anyukákkal, de felnőttként az ember már nehezebben engedi közel magához a másikat. Nagyon jól érzem magam a társaságukban, nagyokat nevetünk, de ettől még a kapcsolatunk felszínes. Egyikükkel viszont most elég közel kerültünk egymáshoz, kiderült egy probléma kapcsán, hogy bármikor számíthatunk egymásra. Úgy gondolom, kinőttünk már abból a korból, hogy rangsoroljuk a barátnőket, hogy ki kinek a legjobb, de én, ha meg kéne neveznem valakit, aki a családom utána legközelebb áll hozzám, őt mondanám.