Hogyan viseljem el ezt a hülye pletykát? Eléggé kiakadtam.

Tökre nem értem az összefüggést a boltba járási szokások és a család anyagi helyzete között...

Mi kb. havonta egyszer, ha bemegyünk a helyi kisboltba, egyébként meg mindig máshol - út közben, munka után, stb. - oldjuk meg a bevásárlásokat.

Szerintem a védőnőnek magyarázd el a helyzetet, mindenki más meg gondoljon/mondjon, amit akar. Kit érdekelnek?? Ha ilyen agyamentek...

Ez jó :-) A falusi élet már csak ilyen, ne törődj vele.

Tapasztalataim szerint semmit nem tudsz tenni. Ha mindenkihez bekopogtatnál a számlakivonatokkal és a blokkokkal, akkor sem maradna abba. Majd lesz új pletyka, akkor elfelejtik.

Én néha hazamegyek a lányommal kettesben, a férjem addig itthon dolgozik. Ilyenkor mindig felröppen a pletyka, hogy válunk és hazaköltöztem, pedig már ezerszer megcáfoltam.

A legjobbat akkro teszed, ha magadban mosolyogva fogadod a dolgot és egyébként minden rosszindulatú pletyka ellenére is elegánsan tudsz viselkedni és nem húzod fel magad.

Én csak annyit válaszolnék mindenkinek (magyarázkodás nélkül), hogy szerencsére szó nincs ilyenről, soha jobban nem vagyunk, a család anyagi helyzete megfelelő és a pénzkérdést kizárólag a férjeddel szoktad megvitatani.

:)

nálunk is kb ez volt. Én is megharadudtam az egész falura, de aztán mikor a csaladsegitös csaj kijött hozzánk, egy életre megtanulta hogy ne itélkezzen pletykàk alapjàn. határ mellett lakunk, amugy se vagyok egy baràtkozos tipus, a gyerekek a férjemmel a határ túloldalàra járnak iskolába, a férjem dolgozni. szoval kb nem látják a gyerekeket, engem is nagyon ritkán. elindult a pletyka hogy a gyerekek bevannak zárva, dugdosom őket. holott csak iskolába és utána karate edzésre járnak(igy a férjem munkaideje végeztével megy értük, nem kell kétszer fordulni.).

a kedves hölgy a csaladsegitöböl egyszer csak megjelent az ajtonàl hogy ő bizony most ellenörzi a lakást mert annyi rosszat hallot. pffff mo dom gyere be.nem tudom mit várt de nagyon meglepődött az biztos. semmi extra , egy normális lakás, a kamra tele, a hátsó udvaron apró játszótér a gyerekeknek. az iskolából évvégi diploma(dicséret) a falon, nyaralás képei. mondtam neki hogy most panaszt fogok tenni, ennyire nem lehet valakit beetetni, a falu vénjei unalmukban mondanak amit akarnak. de ő indormàlodhatott volna mielőtt kishijjàn rám rugja az ajtót. bocsánatot kért, én meg elfogadtam. azóta egyszer talàlkoztam vele, a határon túli bevàsàrlo központban. kedves mosoly a részéről, fejbiccentés az enyémröl.

ne foglalkozz vele,csak magadat idegesited vele

Hutyutyú.... :-D

Nálunk is pletykás a falu, de ez azért túlzás :-D

Én jót röhögnék.A védőnőnek elmagyarázod, hogy mi a helyzet, egyébként meg ne foglalkozz senkivel. MInenki söprögessen csak a saját háza táján....Nem kell velük foglalkozni.