Egy gyermekes anyukák! Mikor éreztétek magatokat készen testileg, lelkileg egy következő (második) baba vállalására?

nekem másfél éves a kisfiam, és tuti, hogy még nem akarok másodikat :) de négy éven belül azért eldöntjük apjukkal a kérdést. ha bevállaljuk a másodikat, akkor annak meg kell azért fogannia, mielőtt a 40 szál gyertyát elfújom a tortámon :)

tuti, hogy a második pár együttlét után összejön. hisz az első is védekezés (pharmatex) mellett fogant meg, számos hátrányosnak nevezett tényező mellett. (stressz, dohányzás, ritka együttlétek, nőgyógyászati panaszok, lelki válság, piázás, egészségtelen életmód, 30-on túl... stb.stb.) :)

első terhesség és szülés egy álom volt. én eldöntöttem, a második is az lesz. ha négy év múlva előszedem a kérdésedet, megírom neked a megerősítést is :) :)

Eredetileg 2 évet terveztem hagyni az első és a második között, de úgy hozta az élet, hogy nem lehetett elkezdenünk próbálkozni, csak mikor az első 2,5 éves volt. Az első összejött pikk-pakk. 2. is, csak épp elvetéltem 12 hetesen. Ez után 5 hónapot vártunk és megint azonnal összejött, csakhogy megint 12 hetesen elvetéltem. Na, akkor lelkileg már máshogy álltam a dologhoz. Úgy gondoltam, ha 5 hónap nem volt elég, hátha majd az 1 hónap lesz a nyerő....hát bejött. 1 mensit vártunk és rögtön összejött. Szóval tulajdonképpen 2x kellett eljutnom arra a pontra, hogy jöhet a következő baba. Így 4 év és kábé 5 hónap lesz a két tesó között. 1 hónap múlva születik a kicsi. Utolag azt mondom, talán jobb is, hogy korkülönbséget tekintve így alakult. Habár ezt majd csak később tudom meg teljességgel:D A nagy ugye egész nap oda lesz, én addig tudok babázni a kicsivel-így vele is meglesz az, hogy csak én meg a baba, és féltékenység is talán kevesebb lehet, mert délután így lesz időm az elsőszülöttre és nem látja azt, hogy én mennyit foglalkozok délelőtt a kistesóval. Szerencsére elég korán fejezi be férjem is a melót, így könnyebben kialakítható lesz a délután. Majdnem egyszerre érnek haza a nagy, meg az apja. A nagy már egész önellátó, így fizikálisan is kisebb lesz a nehézség. Idegileg is azt mondom, hogy ha 2 éves korában született volna a kistesó vagy 3 éves korában, ki lettem volna, az biztos. Húzós időszak volt:D Nem mondom, hogy most nincs vele annyi gond, de sokkal jobban felfogja a dolgokat.

2. terhességet hogy viseltem? Olyan vonatkozásban gondolod, hogy milyen terhesnek lenni egy gyerek mellett? Fárasztó, de mivel hamarabb is voltam terhes, lényegesen kisebb volt a gyerekem, mint most, így tudom, hogy kábé hogy viseltem volna végig, ha az első alkalommal megmarad a baba és azt mondom, hogy nehezebb lett volna abból a szempontból, hogy akkor még nem értette, hogy kímélni kell anyát, de most teljesen elfogadta, persze vigyáznom kell, és mindig figyelmeztetni, hogy játék közben óvatosan, de most legalább megérti. Az első vetéléssel majdnemhogy ugyanekkorra voltam kiírva, mint a mostanival, sőt, most nézem, hányadika van, mára voltam kiírva. Vagyishát tavaly ilyenkorra. Más vonatkozásban meg, nem tudom, hogy milyen lett volna végig-terhességi tünetekre gondolok, de ezzel a terhességgel minden nyűgöm megvan, ami elsővel nem volt....elsővel semmi nem volt, most úgy érzem, szinte minden megvan:D De amennyire egy 4 éves tud kímélni, ő annyira kímél. A szülésről majd kábé egy hónap múlva tudok nyilatkozni. Az biztos, hogy máshogy állok hozzá-elsőnek még a boldog tudattalansággal vártam, most meg-jajj ne, megint végig kell csinálni? gondolat van a fejemben:D De az az egy vígasztal, hogy az elsőt túléltem egész jól, képes vagyok rá megint:D

Azt hiszem ez a terhesség viszont elvette egy életre a kedvemet a terhességtől, nekem elég volt ennyi és szerintem a szervezetem is így van vele:D Igazából állatság volt a részemről egy ki nem pihent szervezettel-a vetélés után egy hónappal-újra teherbe esni, na de most már mindegy:D

35+4hkm