Hány éves korában engednétek el a gyereketeket a nagyszülőkhöz először hosszabb időre (2-3 hétre)?

A leírásodból azt olvasom ki, hogy gyerek még nem volt egyedül a nagyszülőkkel, eddig mindig ti is ott voltatok vele...

Tudni kell, hogy a gyerekek egészen másképp viselkednek, ha nincs ott anyu és apu, főleg ebben a korban mindenkinél kipróbálják a tűréshatárokat (meddig mehetnek el, mit szabad és mit nem).

Semmit nem számít, hogy otthon már kialakult szokások vannak, ők azért ennek ellenére mindenkinél megpróbálkoznak, hátha ott mások a szabályok?

Az én gyerekeim pl. itthon mindig mintaszerűek voltak ebben a korukban, de amint a nagyszülőkre vagy a babyszitterre bíztam őket, rémes, miket műveltek, én sem akartam elhinni! :-[

Én azt gyanítom, hogy ebben a korban az is "kiborítja" a gyerekeket, ha a szülei ott hagyják valahol! (Ezért van, hogy gyerekpszichológusok nem javasolják 10-12 éves kor előtt a táboroztatást sem.)

A kisfiad alig ismeri a nagyszüleit, hogy valóban nyugodtan rájuk bízhasd őt hetekre, sokkal gyakrabban kellett volna eddig találkozniuk. (Ha ők már nyugdíjasok, akkor miért nem utaznak hozzátok pár hétre? Ezalatt alaposan összeismerkednének a gyerekkel.)

Egy kicsi gyerek energiája erősen eltér a nyugdíjasokétól : akiknek megszokott nyugodt életritmusuk van, délutánonként aludni szoktak, hogyan tudnának HETEKIG egy életvidám, energikus kisgyerekhez alkalmazkodni?!... Vagy a gyerek lesz kénytelen öregesen élni (ülni egy helyben, csöndben lenni) vagy a nagyszülők fognak kikészülni a rohangálástól, játszóterezéstől, biciklizéstől, stb.

Mi csak egyszer kértük meg a szüleimet, hogy vigyázzanak egy napon át a gyerekeinkre (akkor 4 és 5 évesek voltak), mikor költözködtünk és szükség volt a segítségükre. Hiába közel lakunk egymáshoz, szinte minden hétvégén összejárunk, mégis ez a nap teljesen kiborította a szüleimet!... Hiába, pár órát még kibírtak volna 2 életvidám gyerekkel, de az egész nap már sok volt nekik, nem tudtak úgy pihenni, ahogy ők megszokták.

Úgy gondolom, hogy a kisfiadnak is elég nagy lelki törés lenne, ha több hétre távol kerülne a szüleitől, az ilyen kicsiknek 1 egész nap is végtelen hosszúnak tűnik...

Szóval, én nem engedtem még napokra sem a nagyszülőkhöz a gyerekeimet. (Ennek ellenére elég sokszor látták a gyerekeket, mert gyakran látogattuk őket.)

Nekem még ugyan nincs gyerekem, inkább saját élményekre támaszkodhatom!

Kiskoromban szüleim nyaranta odaadtak minket nagymamámnak egy-egy hétre(bátyámat és engem, de általában külön), és mivel én kisebb voltam,4-5 év körüli, nehezen viseltem a szüleimtől való távolságot!

Rendszeresen látogattuk, mert egy városban laktunk és nem volt idegen a hely meg ő maga sem, mégis nyűgös voltam hogy kiszakítottak az én otthoni környezetemből, szokásaimból!

Ha úgy döntötök hogy odaadjátok a kisfiút nyaralni, készüljetek fel hogy kedvenc játékai, takarója, stb vele legyen, ételeket is főleg olyat készítsenek neki, amit biztosan szeret és megeszik!

Én még tisztán emlékszem, nagyim panaszkodott rám szüleimnek, milyen rossz evő vagyok, közben gyakran főzött olyasmit amit nem szivesen ettem meg! :P

A kisfiú semmiképp ne érezhesse azt, hogy a szülők "lepasszolták", de azt annál inkább hogy a nagyszülők mekkora szeretettel várják az unokát!

Ha nagy a távolság, és a kisfiú a ritka látogatások miatt alig ismeri a nagyszülőket, érdemes elkezdeni már most kialakítani a kötődést köztük, hogy ne "idegenek" közé kerüljön nyárra!

Gondolok itt a bevonására a telefonbeszélgetésekkor, akár webkamerával az interneten,stb!

Hirtelen ezek jutottak eszembe, sok sikert!!

Jaj, nem minden nagyszülő ül otthon és morzsolja a kukoricát!

Anyósom simán vigyáz teljesen egyedül a 3 gyerekre (4 és 1 és 1 évesek), egyedül eteti, lefekteti, stb. És a nagyobbik már volt nála 2-3 napot egyedül, nem volt semmi gond.

Anyámék állandóan mennek, utaznak a nagyvilágba, de a nagy náluk is többször aludt már, sőt egyszer az ő szomszédjuknál is, mivel nagyon szereti őket. Semmi gond nem volt soha, sehol.

Ez inkább gyerek-függő. Ha a gyerek nyitott, élénk, akkor nem lesz baj. Ha a gyerek inkább visszahúzódó, anyásabb típus, akkor lehet, hogy nem érzi majd jól magát.

Ha a nagyszülők az első napokban programot csinálnak neki (egy kis Balaton, állatkert, stb.) ahol tuti jól érzi magát, akkor biztosan semmi gond nem lesz.

Én elengedném az enyémet (szintén 4,5 lesz nyáron).

És ha jól érzi magát, akkor bizony az nektek és neki is nagyon jó lesz. Biztosan körül fogják rajongani!!! :-)