Ismerősi körödben lévő boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus családok szerinted mitől azok?

Nem tudom másoknál ezek mit jelentenek otthon, de én nagyon izgága, nyughatatlan, pörgős vagyok és nem tartom magamban sem a haragomat, sem az örömömet. Párom meg egy zen apu, akit néha kiborítok a foteljából.

A gyerekek szintén izgágák, de szuper érdeklődőek és mindenben partnerek, ami érdekes számukra. Annyira sok különböző dolgokkal foglalkozunk, hogy szinte mindenbe bele akarnak folyni ők is és kis szivacs agyuk van, tanulnak csinálják, örülnek mindennek.

Szerintem nálunk ez kiegyensúlyozott így, annak ellenére is, hogy nem vagyok egy nyugodt ember, de sok dolgot nagyon lazán veszek és az apjuk is. Megvagyunk a kis káoszunkban jól. Harmóniának nem nevezném, attól lehet meg is bolondulnék, de mindenkinek meg van hagyva a kis tere, nekem a háborgásra, apjának a férfidolgaira, a gyerekeknek meg arra, amiben részt akarnak venni épp :)

Egymás kölcsönös tisztelete, a szabadság megadása kompromisszumok mellett, és sok-sok kommunikáció, nyitottság a másik felé. Nálunk ez nagyon működött évekig.

Aztán a férjemmel elváltunk, de úgy, hogy a fenti értékek nem sérültek. Bár nem "happy end" a sztori, de jó érzés látni a gyerekeimen, hogy a válás során nem sérültek. Jó érzés látni, hogy bár mint pár már nem funkcionálunk együtt az exemmel, de mint CSALÁD, még mindig, tökéletes egységet alkotunk. A távolság ellenére továbbra is remek apjuk van a gyerekeimnek.