Lennétek szülész-nőgyógyászok vagy szülésznők úgy, hogy nektek esélyes, hogy nem vagy nagyon nehezen jönne össze a baba?

Szülésznő vagyok. Ugyan nálunk nem volt probléma, de egy kolléganőmnek nem lehet saját babája. Ezt már akkor is tudta, mikor ezt a hivatást választotta. Azt mondja, nem bánta meg. Ha egyszer neki nem lehet, örül, hogy másnak segíthet ebben a helyzetben.

Illetve egy szülész-nőgyógyász doktornőt ismerek, aki a 2. lombikon van túl sikertelenül, de nem látszik rajta, hogy ez a munkájában zavarná. De biztosan minden szülésnél fáj a szíve :(

én nem.

csak mert én pl bébiszitter voltam fiatalon, hol egyik családnál, hol másiknál(külföld, ott lakásos munka)és egy idő múlva azon kattogtam egyfolytában, hogy már rég ideje lenne a sajátjaimat nevelnem, mit keresek én másoknál presztrálni, a következő álláskeresésénél bébiszitterként már nem is kerestem állást soha többé.

Szülésznő vagyok, több olyan munkatársam is van, akinek nehezen jött össze. Az egyik éppen az újszülött osztályon dolgozott évekig, a másik a terheseknél és szülőszobán. Van akinek több mint 20 beültetése volt, mire sikerült összehozni. És olyan is, aki végül örökbe fogadott. És tudom, hogy volt aki azért viselkedett bunkón olyan terhessel akinek több abortusza is volt már és így is mindig terhes lett, mert neki nem jött össze.

Szerintem nem szabad keverni a munkát és a magánéletet. Ebben az esetben persze ez nem egyszerű.