Akinek másmilyen nemű lett a babája, mint amit várt/szeretett volna, az könnyen megbarátkozott a gondolattal?

Nalunk a 18. Heten derult ki, hogy akit eddig mindenhol lanynak neztek, az valojaban fiu!

Ledobbentem! Egy hetig tartott ez a dobbenet. :-) vegulis ugyanaz az emberke lakott odabent aki eddig es akit mar eddig is megszerettem ugy ahogy van. Az hogy nem lany, hanem fiu, ezen a tenyen semmit nem valtoztat.

Egyebkent, hidd el, iszonyu nagy lesz a szerelem a fiad es kozted! :-)

Nemsokara megszuletik a kistesoja, aki lany lesz, uh mi szerencsesek vagyunk, mert megtapasztalhatjuk mindket nem elonyeit es hatranyait.

Boldog babavarast! :-)

Elsőre is kislànyt vàrtam, kisfiú lett. Mikor megtudtam, kicsit elkeseredtem, de aztàn hamar megbaràtkoztam a gondolattal, hogy majd legalàbb a kislànyunknak lesz egy nagy erős bàtyója, aki megvédi :) erre a màsodik is fiú lesz. Hàt, úgy egy hétig duzzogtam, azóta pedig vettem egy csomó kisfiús cuccot :) majd harmadjàra csak làny lesz...vagy nem.

Elsőnél leginkàbb ott dőlt el, hogy mindegy a neme, mikor 20 hetesen vérzéssel kh-ba kellett menni, csak azon aggódtam, hogy megmaradjon.

Szeretek amúgy kisfiús anyuka lenni, mindig mondja a kisfiam, hogy én vagyok a szerelmese :) de azért jó lenne kipróbàlni egy kislànyt is.

Hú, nálam most nagyon aktuális a kérdés, ma tudtam meg, hogy a második babám is fiú lesz :) Nagyon nagyon lányt akartam, de őszintén szólva, valahol éreztem, hogy fiú lesz. Szoktatom magam a gondolathoz, de csalódottnak nem érzem magam, inkább vicces kicsit, hogy mennyire mondta mindenki, hogy naaaa, másodjára tuti kislány lesz, és hát persze nem :D

De nem baj, másfél év próbálkozás után jött össze, akármi van a lába között, mi akkor is imádjuk, hiszen annyit vártunk rá :)