Ti mernétek így gyereket vállalni? Korábbi kapcsolataimból sok sérülésem származott, nehezen bízom meg férfiban. Most a következő e helyzet:

Jelenlegi párommal nyolc hónapja együtt élünk. Sokat dolgozik, szabadnapjain is, keveset van itthon, olyankor is inkább alszik, adminisztrál. Amellett, hogy én is nyolcórázok hétköznaponként, a házimunkát és a két kisiskolás gyerek (egyik övé, másik enyém)körüli teendőket is én látom el. Mindent igyekszem megcsinálni, hogy mire hazajön, szép és jó legyen a légkör, ezt el is ismeri. Nagyon hiányzik a törődés, de ezt igyekszem nem hangoztatni. Kb egy hete megfáztam, fél hete torokgyulladássá fajult a dolog, az orvos kiírt munkából, de a házimunkát így is elvégeztem, nem pihentem, nem mártírkodásból, hanem egyszerűen meg kell csinálni és kész. Páromnak elmondása szerint tetszem, ezt érzékelem is, amikor éppen van rám kis ideje, és nem hullafáradt. Szerinte még életében nem volt ilyen jó dolga, mint velem, szexuális téren is odaadó és nyitott vagyok (oké, a "hármasozást" sajnos nincs gyomrom bevállalni). Szóval igyekszem minden téren megfelelni, jó lenni. De nem tudok elég jó lenni, tegnapelőtti frissítéssel láttam a női aktfotókat tartalmazó albumát, amikor egy filmet kerestem a gépén.