Sohasem féltetek a terhességtől?

Nem. Fogamzásgátlót szedtem, rendesen szedtem, ha beteg voltam és arra kaptam gyógyszert az óvszert is tudtuk rendesen használni.

Meg most újra ugyanez, még kicsi a babám (7 hónapos), nem félek a teherbeeséstől mivel védett tőle ez a védekezés évekig. Ha mégis így csúszna be valahogy, megtartanám, 2 gyereket szeretnénk de nem most. De ezért nem vetetném el.

Tartok tőle, mert egyetemisták vagyunk mindketten, nem tudnánk eltartani egy gyereket, sem anyagilag, sem fizikailag. Erre még rájön, hogy egyikünk sincs felkészülve erre lelkileg. 5 éves szakra járunk, aminek a harmadévét most fejezzük be, már csak ezért sem lenne jó időzítés egy gyerek, senki nem akarja a finishben megszakítani a tanulmányait.

Én mindenféleképpen tervezett babát szeretnék, nem meglepi gyereket, márcsak azért sem, mert egyetem után van 3 év szakosodás, szeretném tudni, de legalábbis kikalkulálni, hogy be tudom e fejezni, ha nem, akkor mi van, ha félbehagyom, honnan tudom folytatni stb.

Stabil az anyagi hátterünk, ilyen szempontból nem okozna gondot.

Viszont nekem a terhesség/szülés nagyon nem az én műfajom. Emiatt nem szeretnék több gyereket. Ha véletlenül teherbe esnék, megtartanánk, de nagyon összeszorított foggal bekkelném ki azt a 9 hónapot (illetve nyolcat onnan kezdve, hogy tudomást szerzek róla).

Régen fogamzásgálót szedtem (8évig) sose volt gond, sose késett, semmi para nem volt.

Miután megszületett a fiúnk, rajattam fel spirált, na akkor kicsit aggódtam, jó lesz-e, de nem volt semmi azzal se, mígnem

Decemberben késett egy hetet, az idegbaj kerülgetett!

Mert egyszerűen nem akarok több gyereket, de megölni se lennék képes, szóval fogalmam sincs mi lenne ha... inkább ne legyen ilyen, azóta termékeny időszakban mégjobban vigyázunk :)