A bababarát kórház számodra anyabarát is volt? Miért?

nem :D régen szültem az elsőt, egy nagyon felkapott, bababarát kórházban :) na hát az minden volt, csak mamabarát nem. olyan szinten anyukával volt a baba, hogy még zuhanyozni is úgy mentünk, hogy a szobatársra hagytuk a babát, mert a csecsemősök csak reggel 7-8-ig vették be. de akkor meg mindenki rohant zuhanyozni, így nem volt hely :D

nem lehetett cumisüveget bevinni, ami engem nem zavart, mert 3. nap beindult a tejem, de gondolhatod aki már 5-6 napja volt bent emiatt, fogyott a babája, de csak várták a csodát :/

látogatók se be se az anyukák ki nem mehetettek, le volt zárva, üvegajtón integethettünk egymásnak mint ha börtönben szültem volna :O

egyszer csöngettem, mert a baba nagyon sokat bukott és megijedtem, nem tudtam még mit kell csinálni. 2 órával később bejött egy csecsemős, hogy mégis miért csöngettem?

hm, érdekes volt, most már állítólag nem ilyen :)

Szombathelyen szültem.

Börtön.

A látogatási időben 15 percenként nyitják az ajtót, ha kávét akarsz reggel és lemész az automatához, visszafele csengetni kell, amit mindenki meghall.

32 (vérző olykor behashajtózott) nőre jutott kettő vécé és három retkes zuhanyzó.

A kaja azon túl, hogy fos, szoptatós nőknek semmilyen szinten nem való. Konkrétan öt nap alatt, míg ott voltam: kelkáposzta főzelék, borsó és babfőzelék is.

(Ez mondjuk már bababarátnak sem mondható).

Nem. Császárral született a kisfiam, délután fél 4-kor. Azon a délutánon/estén csak szopizni hozták be, mondták, hogy hajnalban is hozhatják-e, én mondtam, hogy persze. Nem hozták.

12 óra elteltével ugye fel kell állni, sétálni, ilyesmik, nos, én mindig rosszul lettem, ha felállítottak. Végül kivették a hasamból a csövet délelőtt, akkor már nem lettem rosszul. Addig nem is nagyon láttam a babámat. Délután hozta egy nővér, hogy szoptassam, nem igazán ment a szopi, mert nem tudta bekapni a mellbimbómat. Csemcsegett valamit, de nem sokat ért szerintem így utólag, bár akkor még ezt nem tudtam. A nővér is mondta, hogy nem tudja, hogy most tényleg szopizott-e, ennek ellenére otthagyták nálam. Éjszaka egyszer átmentem a csecsemős nővérhez, hogy segítsen, mert nem tudom, hogy most akkor szopik-e rendesen a gyerekem, vagy nem, de nagyon sír. Azt mondta, hogy ha ezt akarom, beveszi még ma éjjelre. De én nem ezt akartam, mondtam, hogy nem kell. Másnap megint ugyanez ment, a baba szája cserepes, én mentem a nővérhez, hogy ez így ok-e, mert nem tudom, hogy rendesen szopik-e. Nem reagált érdemben semmit.

Éjjel megint sokszor és sokat sírt a babám, mindig szopiztattam, de nem igazán ment neki.

Hajnalban már hulla voltam, így mikor 4 órát aludt, én is aludtam. A vizitelő gyerekorvos keltett, hogy mikor evett utoljára a baba. Mondtam, hogy 4 órája, nagyon leszidtak, mert hogy sokat esett a súlya, tegnap este fürdetésnél mérték (nem szóltak, el lehet ugyan menni megnézni a fürdetést, de én nem voltam akkor még abban az állapotban, hogy vele menjek, elvitték, visszahozták, és nem mondtak semmit).

Végül úgy oldották meg a problémát, hogy lefejtem mindig a tejemet, és cumisüvegből megkapta a babám. Ami pozitívum, hogy szóltak, hogy cumisüveg előtt mindig szoptassam, hogy ne szokja meg annyira az üveget. A bimbóvédőről mindig negatívan beszéltek, végül mégis vetettem egyet a férjemmel, jelentem, akkor éreztem először, hogy hatékonyan szopizik a babám, mikor kipróbáltuk. (3 hét használat után ment neki nélküle is, cumisüveget és mellszívót meg a kórház óta nem használtunk.)

Szóval a kórházban úgy éreztem, a legalkalmatlanabb anyuka vagyok a világon, és ezt hangnemben és bánásmódban is csak erősítették. Itthon hetekig naponta bőgtem, pedig már nem volt semmi baj, csak annyira megviselt.

Bocsi, hogy ennyi negatívat írtam, de kikívánkozott, ha már így valaki rákérdezett.

Szinte mindegyik válaszban benne vannak az én tapasztalataim is...nekem nagyon rossz élmény volt,szintén császárosként,hogy semmilyen szinten nem voltak tekintettel az állapotomra,pedig nem vagyok az a magamat elhagyós fajta...

A második gyermekem egy hivatalosan nem "bababarát" kórházban született,reggel 5-től este kilencig az anyukákkal voltak a babák de éjjelre elvitték őket.

És láss csodát,tudtam kicsit pihenni,gyógyulni,és a kisfiam is kiválóan tudtam s szoptatni,annak ellenére hogy kapott éjjel tápszert..

Nagyjából igen. Ahol az elsőt szültem császárral, még régebben, csak egy roomong in szoba volt. Este szültem, éjszaka az őrzőben voltam, kihozták még este szoptetni, hajnalban is, addig pihenni kellett, aztán kelni. Másnap megkérdezték, szeretnék-e roomong int, és átköltözhettem oda. Nekem nagyon jó volt. Ha akartuk, be lehetett adni a babát, akár egész éjjelre is, bár én ezzel nem éltem. Bejöhettek a lqtogatók egy közös helyiségbe, szerencsére a szobába nem.

A második sürgősségi császár volt máshol. Itt minden szoba rooming in. Nekem ezzel se volt bajom, sokkal jobb körülmények voltak itt, pl. saját fürdő. A csecsemősösök kevésbé kedvesek, a szabályok sokkal szigorúbbak. Csak üvegen át lehetett a babát látni, én mehettem csak ki, ilyenkor a babát be lehetett adni. Egyébként bármikor befogadták, bár szobatársamat letolták miatta, hogy ledata éjjelre. Nem is nagyon akartak segíteni a kezdő mamiknak. De mondom, én nem igényeltwm, nekem jó volt ott is.

Vidéki kórházba szültem és úgy gondolom anyabarátnak is mondható.

2-3 ágyas szobák voltak (én 2 ágyasba voltam és egy nap/éjszaka enyém volt egyedül a szoba), külön fürdőszobával, tiszta és rendezett volt minden (bár hozzátartozik, hogy abban az évben adták át, lehet pár év és lelakják). A baba nálad lehetett egész nappal vagy éjszaka, ha úgy szeretted volna, de beadhattad éjszakára vagy nap közben is bármikor, illetve lehetett gy kérni, hogy este etetni kihozzák, te meg visszaviszed, ha végeztetek. A baba körül segítettek bármiben, ha kérted és a szoptatásban is. A nővérek akik bejártak nagyon kedvesek és érdeklődőek voltak. A kaja kórházi volt ugyan, de nekem nem volt kifogásom, van ami tényleg ízlett is. Az egyetlen ami zavart, hogy (úgy emlékszem) 6kor kezdődött a nap, akkor hozták ki első etetésre a babákat és onnantól kezdte esélyed se volt visszaaludni, még ha a baba szépen szunyókált is melletted, mert jött a reggeli vizit, a takarítás, az ilyen olyan gyógyszerek,a tornász, hozták a reggelit, szóval kicsit korán volt nekem, ha nem lett volna átjáró ház a szoba reggel, akkor simán tudtam volna tovább pihenni. De ettől eltekintve én teljesen meg voltam elégedve mindennel.