Annyi idegesít hogy irigy vagyok ebben a szituban de jobb ha józan ésszel döntünk ugye?

Hát szerintem azt te is tudod, hogy csak azért 4 gyereket vállalni mert másnak is annyi van, az hülyeség. Ennyit a racionalitásról.

Viszont ha ennyire az anyaságban akarsz kiteljesedni az már probléma, mert ezzel túl is tolhatod ezt az anyaság kérdést, ami a gyerekeknek sem jó, meg egyszer a gyerekek felnőnek, önállóak lesznek és lehet nehezen fogod feldolgozni, hogy már nincs miben túl jónak lenni. Kérd szakember segítségét!

Mi az, hogy feszegetni a határokat? Ha nektek négy gyerek kell, akkor legyen annyi! Amúgy megértelek. Nekünk is három van , egy éves a legkisebb és valahol én is vágyok negyedikre, de valószínű, hogy itt megállunk. Harom gyerek nevelése nagy felelősség és anyagilag sem kispálya. Most még kicsik ez elmwgy, de ha mennek suliba, akkir a határ a csillagos ég lesz költés terén. Én ezt mérlegelem, de egyelőre nem az van, hogy megőrülök egy újabb babáért. Nem is vagyok fiatal, 35 éves, egymás után születtek a gyerekek és egészségileg is megviselt. Egy újabb terhesség és egy újabb gyerekágy nagyon nem hiányzik. Egyelőre nem is bírnánk többet, fizikailag sem.

Az ismerősödnek sajat dolga hány gyereket vállal. Felőlem vállalhat valaki tizenhatot is, az Ő dolga. Mindenki legyen tisztaban szerintem azzal, hogy mennyit bír el mind fizikailag, mind idegileg és anyagilag. Ha van aki mindenben topon van akkor hajrá!

Nekem egyelőre köszönöm elég a három. Nem jelenti ez azt, hogyha meglatok egy csöpp újszülöttet ne kapna el a vágy, de az annyi is...

Hű, valahol megértelek. Mi is hasonlóan indultunk, de nálunk 2-nél eljött az a pont, hogy elég. Fájó szívvel lezártam magamban a babás korszakot, miközben körülöttem különböző indokokkal (becsúszott, talán lány lesz stb.) sorra születtek a harmadik gyerekeik olyanoknak, akik korábban esküdöztek, hogy nekik aztán soha... Meg olyanoknak is, akik hozzád hasonlóan így is tervezték mindig is. És nem tagadom, irigykedtem. Úgy kellett magamat emlékeztetnem mindig, hogy a gyereknevelés nem csak a babaillatról meg a puha pofikról szól, hanem rengeteg olyan dologról, amit én nagyon nem vágyok újra átélni.

Aztán az elmúlt hetekben gyanús lett, hogy nekünk is besikerült a harmadik... Először nagyon megijedtünk, aztán megörültünk, aztán 3 hét után kiderült, hogy vaklárma volt az egész. Én meg játszhatom le magamban újra az egészet.

Remélem, nem lett túl hosszú, csak azért írtam ilyen részletesen, hogy lásd, nem csak te jársz ebben a cipőben. :)

Nincs semmi irigylésreméltó abban, hogy valaki 4 gyereket szül.

Az 1-2-3 gyerekes szülők sem érnek kevesebbet. Nem a gyerekek száma minősít egy anyát sem.

A kisfiamnak szoktam mondani(5 éves), hogy ne azt nézze, hogy mije nincs, vagy a másiknak mije van, hanem annak örüljön ami neki jutott. És bizony kezdi megérteni.