Gondolatolvasó lenne a kisfiam?

Hát ezt nem lehet megmondani igazából. Az ő világuk még más, mint a miénk. Van aki egész életén keresztül lát azzal a bizonyos harmadik szemmel és vannak, akiknél nem zárulnak be a kapuk a spirituális világ és a valós élet között. Figyeld a jeleket.

Nekünk is volt ilyen, de nálunk másképp. Amikor kicsi voltam, anyukám épp a verset mondta magában, tanulta, hogy legyen mit mondani este, és tuti, hogy magában mondta és utána elfelejtette, befejezte én meg kimondva folytattam :):) Szóval a gyerek és a szülők között van ilyen kötelék :):)

Ez tejesen normális dolog. Ha megfigyelted, akkor nem a szavak közvetítik a kommunikációt, hanem a gondolat. Ez az, ami átmegy. Ha jártál már úgy, hogy egy távol álló embernek halkan szóltál oda, és mégis meghallotta, pedig kicsi volt az esélye, akkor is ez történik. Ha nincs ott a gondolat, amit át akarsz juttatni a másik személynek, akkor csak elbeszélnek az emberek egymás mellett. Vannak szavaknak nevezett hangok, de nem tudnak megbeszélni valamit. Ez leht bármilyen korú emberek között, hiszen a kommuniáció, a gondolatok cseréje mindenkinél ugyangy működik.(Csak egy példa, hogy ez mennyire így van: Amikor a barátnőddel beszélgetsz, akkor a legjob beszélgetések mindig akkor vannak, amikor szinte megjelenik képszerűen az, amit a a másik mesél. Persze ehhez minkét féltől figyelem kell, és szándék, hogy akarjuk átjuttatni a mondandónkat, és akarjuk meghallani a másikat, nem csak a hangokat kiadni a torkunkon.)