Mennyire elfogadható, ha egy szülő az alsós gyerek mellett, úgy hogy hallja, kérdéssel bírálja az egyébként ártalmatlan viselkedését?

Igen , bánom, hogy nem vágtam vissza. És nyilván a gyerek is azért ilyen. Bár nem tudom, másik fiam meg épp ellenkezője, ő zavarbaejtően nagyhangú és őszinte :) Ennek mondjuk örülök!

Igazából megszólalni se tudtam hirtelen, hisz tényleg teljesen másról beszéltünk, csak úgy a semmiből egy lélegzetvétel után jött ezzel a kérdéssel.

ez a szülő egyébként ilyen. Mindig keresi, szó szerint, hogy kit bíráljon. suliban is mást se hallani, kösd be a cipőd elesel, húzd már fel rendesen a cipzárod, hogy néz ki a fejeden a sapka, derekadnál hogy néz ki a ruha, vadidegen gyerekeknek. Bezsélgetni lehet vele rendesen, de közben lesi, hogy mikor kit bírálhat. Nálunk is volt már tobbször, és szól a gyerekeknek, olyanértamiért én nem. Pl papucsba szerinte ne rohangáljon udvaron. És ezt elkezdi mondnai a gyerekeimnek. Hát szerintem meg majd én eldöntöm. Csak én is nagyon tapintatos vagyok. Gyerekeink meg barátok :( Én már őt nem hívom, nem megyek. De akaratlanul is összefutunk. Pedig a háza táján is sepregethetne. Fia lopott az enyémtől (nem komoly dolog, de gyerekeknek az volt, tanárral segítve megoldottuk, anyja nem tudott róla, másik gyereke úgy beszélt a tanárral, hogy rossza hllagatni, ezt csak azért írom, ők sem tökéletesek, de mégis mással foglalkozik. De tény én vagyok a bolond, nem foglalkozva a következményekkel, meg kell mondani a véleményemet. Végülis úgyis megsértődik.,