Gyerek mellett ne dolgozzak ilyen feltételekkel?

Igen,Amerikában nincs ez a fajta családi segélyezés,mint nálunk.

Ott tudatosabban kell gyereket vállalni.

Teljesen igaza van a 6-osnak.

Ha a szoc.háló nuku, akkor az öngondoskodás szerepe még fontosabb.

Nem, nem fogadnám el a segítséget, hanem szimplán nem szülnék, amíg önerőből nem megy, hogy a gyerekkel lehessek. Multinál dolgozom, USA anyavállalattal, 10-ből 9 kinti munkatársam nem csak 6 hétig van otthon, hanem jellemzően min. 1 évig, addig csak otthonról kapcsolódnak be a munkába heti 1-2 alkalommal és utána is csak részmunkaidőben jönnek vissza.

8-as én arra értettem,hogy sokan visszaélnek a gyerekvállalással.

Legyen szociális háló,nem vagyok Amerika párti ebben a kérdésben,de ne a gyerekvállalással kapcsolatban.

Ha azt látják az emberek,hogy szülök egy gyereket,mert az állam úgy is ad,meg még a munkahelyen is előnyben részesítenek,akkor majd azt gondolják nekem is lehet.

Egy új élet létrehozása a legfelelősebb döntés.

20-on évesen nem gyereket kellene vállalni,hanem tanulni,karriert építeni,mert a fejlett világ erre épül,nem úgy,mint a középkorban,hogy majd valami betanított munkával elleszek egész életemben.

Aki meg gyereket akar és mellette dolgozni,az kalkulálja bele,hogy igen is senkit nem érdekel,hogy neki gyereke van.

Másnak meg más problémája van.

Ezért ne legyen pozitív diszkrimináció.

Vállaljon akkor részmunkaidős állást,vagy legyen a partnere tehetősebb,és akkor dolgoznia sem kell,amíg kicsi a gyerek.

A szomszédomban most szült egy 18 éves lány,még az érettségiig sem jutott el...

Miért tette ezt?Mert látta,hogy mások is ezt teszik..

Utolsó, van abban némi igazság, amit mondasz, de alapjáraton baromi radikális a felfogásod.

Neked lehet a karrier a fontosabb, de nekem meg pl. a család. Van egyetemi végzettségem, de nem a szakmámban dolgozom, mondhatni betanított szellemi munkát végzek, de nekem ez így teljesen jó.

Kapok kedvezményeket a gyerek után (adókedvezmény), részesülök pozitív diszkriminációban a munkatársaim által , na és? Örülök neki. Ne állítsd már be úgy, mintha ez szégyellnivaló szituáció lenne.

Én pont az ellenkezőjét látom egyébként annak, amit írsz : Sokan 30 éves korukig tanulnak, ilyen-olyan szakképzések, tanfolyamok akármi, közben ill. utána munka ezerrel, aztán talán 35 körül eljutnak oda, hogy jöhet a gyerek. Csak éppen sokaknál nem jön, és megy a sírás, hogy lekésik a zárórát, mert ketyeg a biológiai óra...

Szerintem összességében egyik véglet sem jó, de nyilván mindenki úgy alakítja az életét, ahogy neki ideális.

Kérdező, hogy legyen némi relevancia is a válaszomban: nem tudom milyen mértékű segítségre gondolsz, de ha alapjáraton van pénzetek arra, hogy családot alapítsatok, csupán egy kisebb összegre lenne szükségetek havonta a szülőktől, akkor én elfogadnám. Maximum megbeszélném a szülőkkel, hogy amint van rá lehetőség, visszafizetem a kölcsönkapott összeget.