Meghalt 2 naposan a babám hogyan tovább? ezt nem lehet túl élni!

Kedves utolsó nagyon sajnálom ami veled történt! Mondjuk nekem nem lombik de nagyon félek hogy nem lehet több gyerekem! Ha megengeditek elmesélem a történetem.

Tavaly júniusban pozit teszteltem öröm boldogság már nagyon vártuk. De sajnos 8 hetesen spontán elvetéltem, nehéz volt, de úgy gondoltam nem volt egészséges azért kellett mennie. Januárba ismét teszt pozitív még nagyobb öröm. 8 hetesen újra véreztem, nagyon megijedtem, rögtön orvos, babának nincs baja szívhang tökéletes. A vérzés egészen a 12.hétig elkísért, 1 hét kórház de nem tudták honnan jön a vér. 12 ultrahangon minden tökéletes baba jól van vérzés már nincs. 18.héten ultrahangon megállapították hogy a köldökzsinórba csak két ér van 3 helyett, újra ijjedelem de az orvosok azt mondták hogy ez elég gyakori de nem olyan nagy dolog. Jó rendben! Haza felé jöttünk elönt valami szinte térdig. Azt hittem újra vérzek, de nem! Ez nem az! Olyan mintha bepisiltem volna. Talán a magzatvíz ahhoz még túl korai. Haza értünk a "vizelés" nem múlt el folyik... Újra mentő! Beszállítottak, az orvos azt mondta nem magzatvíz de azért bent tart. Másnap ultrahang ahol kiderült mégis a magzatvíz volt ami lényegesen kevesebb lett. Azt mondták hogy nagyon ritka esetben a burok letapad és a víz vissza termelődik, de ennek az esélye 2%. Egy hét múlva ismét ultrahang a magzatvíz még mindig lényegesen kevesebb a baba kényszertartásban. 72 órán belül beindul a szülés. Egy hét kórház a szülés nem indult be a szívmüködése jó. Szóltam az orvosnak hogy szeretnék haza menni, ha a baba menni akar a fájások otthon is elindulnak. Hazaengedett. Itthon telnek a napok, hetek, a baba egyre többet mocorog. Szívhang figyelővel minden este hallgatás. Minden rendben! 24. héten újra ultrahang. A baba jól van, a magzatvíz mennyisége ÁTLAGOS. Keringése jó! Hullnak az öröm könnyek. Ismét múlnak a napok, hetek. Én jól vagyok, baba mozog kezdünk megnyugodni. Kezdünk elmenni a kötelező vizsgálatokra, mivel azt hanyagoltuk mert lrmondtak rólunk. Orvosok csodálkoznak az eset előtt. Csodababa. Egyik este furcsa görcseim voltak, nem fájások. Párom megijedt újra mentő! Kórházba beérve szóltam ez nem fájás, tudni illik vesekövem van és az görcsölt be. Nem hallgatnak rám!!! 29.het!!! Jött az ügyeletes orvos. Nézzük a méhszajat. Kacsa... Leül elém nem látja, fel áll lök még egyet rajta még mindig nem látja, aztán egy utolsó nagyot, a gyerekem teljesen a gyomorszájamhoz nyomva. Nincs nyitva! Osztályra felvett, azért nézzünk hétfőn egy ultrahangot. Ez volt szombaton. Vasárnap este kórházi ágyon, érzem valami folyik ki belőlem, biztos folyás, mindjárt megyek teszek be tisztaságit. Köhögtem jobban folyik. Talán megint a magzatvíz. Odateszem a kezem. Csupa vér. Szólnak a nővérnek. Bejön. Álljon fel megnézem. Mindent elönt a vér! Nem fáj semmim, akkor mi ez?. Azonnal toltak a szülőszobába. Te jó ég mi ez? Sürögnek forognak körülöttem de senki nem mond semmit. Úristen a gyerekem jól van??? Nem hallanak? Mondjanak már valamit!!!! "Azonnal toljuk a műtőbe" 5 perc múlva aludtam, ébresztenek. Gyerekem hol van? Jól van? "igen anyuka megszületett a fia. Ez volt kb 23 órakor. Annyit mondtak ne aggodjak reggel ha felkelek meg nézetem mielőtt viszik el. Mert mivel koraszülött át kell szállítani egy másik kórházba. Egész éjszaka nem aludtam vártam a reggelt. Páromnak is akkor szóltam, mert csak akkor adták ide a telefonom. Felkeltem az ágyból 7 órát feküdtem a császárral. De a gyerekem már nem volt ott elszállították. Rögtön hívtam a kórházat. Kritikus állapotban van de náluk 1-2 órán belül ez változhat. Ujrahívtam. Kardiológus megvizsgálta, szörnyű hír, az erek felcserélődtek. Ahhoz hogy műteni lehessen legalább két és fél kiló kell hogy legyen. Rögtön szóltam az orvosomnak engedjen el. A gyerekem mellett a helyem, nem nekem labadozni. Rendben! Másnap elengedett. Haza jöttem össze pakolni, a gyerekektől elköszönni. Egy ideig úgy sem leszek itthon. Aznap délután szóltak a kórházból, ha akarunk azonnal induljunk mert a baba nem biztos hogy megéli a reggelt. Azonnal mentünk. Az orvossal beszéltünk. Sajnos nincs mit tenni, a vére savasodik. Kb 20 percet maradhattunk. Addig néztem beszéltem hozzá énekeltem. Haza értünk. Kb 1 óra múlva megszólal a telefon. A kisfiú elhunyt. Még akkor fel sem fogtam.....

És innentől kezdve nem találom a helyem. Ha milliomos lennék még a házból is elköltöznek. De nem tehetjük meg!

Pszichológus... arra nekem a kicsi mellett nincs időm! Apukanak dolgoznia kell. Nagyszülők, nekem édesanyám 3 éve meghalt! Apám újra nősült, nem túl fényes a kapcsolatunk. Dolgoznak semmire nincs időjük. A másik mama is dolgozik, egyedül él, muszáj neki. Van egy testvérem akivel hónapok óta nem beszélek, szóval nincs senkim egyedül vagyok a fájdalommal!!!!

Elnézést hogy hosszú voltam, de jó volt leírni :(((