Hogy szàmoljàk a GYEDed, CSEDet?

Parancsolj:

Az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) található csed és gyed számítása elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes egy kis időt fordítani a megértésére, hisz sok múlhat rajta.

Számítás alapja:

az igénylés napját megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi jövedelem, ha a biztosítási idő folyamatos,ha a fenti időszakban nincs 180 napi jövedelem, de a jogosultságot megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, ezen belül pedig120 napnyi jövedelem, akkor ennek figyelembevételével állapítják meg,ha a fenti 2 feltétel közül egyik sem teljesül, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében kell meghatározni a naptári napi alapot. Kivéve:ha a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyából a legalább 30 napi tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb,ha 30 napi jövedelme sincs, és a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb,

ebben az esetben ez a jövedelem a számítás alapja.

Szerződés szerinti jövedelemnek minősül többek közt:

egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott (pl. megbízási vagy vállalkozói szerződéssel) esetében a szerződésben meghatározott díj, illetve ha a biztosítási jogviszony nem haladja meg a 30 napot, akkor a minimálbér.

Csed és gyed számításával kapcsolatban létezik egy kedvezményszabály, amit szintén ne hagyjunk figyelmen kívül. Ha a gyermek gyed vagy gyes igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és az előző gyermek jogán kapott csed összege magasabb volt, akkor a magasabb összeg képezi az ellátás alapját. De csak akkor, ha az előző ellátás alapja a jogosultság kezdő napján is fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.