Nekt.ek mennyi a gyed? És ez elég nek.tek?

Nekem az a fura, hogy sokan azt írják "szerencsések" azok, akik maximális gyed-et kapnak. Nem sok köze van ennek a szerencséhez. Nekem pl. hatalmas érvágás volt. Három diplomám van, mérnökként dolgoztam, marha jól kerestünk ketten. Voltunk egyetemisták és friss diplomások is, éltem meg havi 40 ezerből, majd ugráltam örömömben a nettó 150 ezres kezdő fizetésemtől. Most mégis sírva tudnék fakadni, amikor azt látom, hogy a világ legfontosabb "munkájáért" ennyi jár cserébe. Valakinek ez a 170pár ezer forint az egykori fizetésének a fele, ne adj isten kevesebb, mint a harmada. Az persze, hogy panaszkodik. Az, aki addig is kevés pénzből élt meg, annak ez pont nem sokkal kevesebb, így hozzá van szokva, hogy meg kell fontolni mire költ. Persze, hogy örülne a max gyed-nek.

Én valahol igazságtalannak érzem, hogy rengeteget tanultam és dolgoztam, 200 km-re költöztünk a családjainktól és alapoztuk az életünket, hogy biztos körülmények közé érkezzenek a gyerekek. Jól kerestünk, marha sok adót betoltunk a közösbe. A CSED még rendben is van, de a GYED ehhez képest részemről egy arcon köpés. Igen, tudom, kinek mi... Nekünk vissza kellett szoknunk ahhoz, hogy már nem olyan ütemben képződik a megtakarítás, nem tehetünk meg mindent olyan megfontolatlanul anyagi értelemben, mint anno. Gondolok itt akárcsak egy éttermi vacsorára. És nem ment/megy könnyen. De nem vagyunk egyformák. Biztos le leszek pontozva, de van ennek egy ilyen oldala is, én elkényelmesedtem, beismerem és úgyérzem, hogy megdolgoztam érte, hogy elkényelmesedhessek.

Az egyetlen "szerencse" az az, hogy tudatosan készültünk erre az időszakra és gyűjtögettünk direkt, ami egyfajta rendszeres havi juttatásként most forog vissza tőlem, magamnak (egészségpénztárból). :) Illetve a férjem természetesen továbbra sem keres rosszul, szóval persze. Az életszínvonalunk ígysem rossz, megtudunk élni és jut mindenre, amire jutnia kell, de már sokkal jobban meg kell fontolnunk mikor mire költünk. Én januártól tervezek visszamenni dolgozni a részmunkaidős állásomba. Heti 1-1,5 napra némi kiegészítés és szellemi frissen tartás miatt. Ezt meg tudjuk oldani a nagyszülőkkel.

150e körül szoktam kapni. A férjem relatíve jól keres. A hitelt tőle vonják, a közüzemi számlákat és a szolgáltatókat én fizetem, és a vásárlásokat is úgy intézzük, hogy az én számlámat nullázzuk le először (mivel többnyire én intézem a bevásárlást napközben). Így ha az enyémről elfogy, utána használjuk az övét. Tankolásokat (havi 2x18e kb) ő fizeti. Közös kasszán vagyunk amúgy, csak ez a rutin alakult ki.

Ha csak az enyémet nézzük, akkor hó közepére már semmi nincs belőle.