Elsős kisfiam nagyon gyorsan halad az olvasással, lehet belőle gond ha előre elmondom a betűket és gyakorolja összeolvasást?

Ha szeretné akkor nyugodtan tanulgassatok :) De csak akkor ha szereti, erőltetni nem kell.

Az enyém 4 éves lesz decemberben, autista. Nem látják rajta csakhogy félénkebb, meg egy kicsit furi, de egyébként nyílt, vidám gyerek. Teljesen rávan kattanva a betűkre. A memoriája penge, megnézett 2x egy betűs videot és megtanulta az összes betűt. Mostmár ott tart hogy elkezdi összeolvasni őket. Doki szerint nem kéne hagyni, inkább azokat gyakorolja amiben levan maradva, de ha nem veszek részt a dologban akkor is gyakorolgatja, szóval hagyom és segítek neki.

3-as vagyok:

A 7-es válaszolót sokan lepontozták, ha most csak 18%-on áll, pedig jaj de nagyon igaza van!!!

Talán éppen pedagógus.

Érdeklődjetek csak utána a tanítóknál, aki kis elsősöket tanít, hogy mi a véleménye az "előre szaladókról"! Elhiszem, hogy nem minden gyerek zavarja emiatt az órát, de többsége igen, mert a foglalkozás őt nem érdekli, mert már tudja, ezért unatkozik.

Nem azt mondom, hogy ne adjatok választ a gyerek kérdésére, meg is dicsérhetitek, de ne ömlengjetek az ő j e l e n l é b e n arról, hogy már mi mindent tud. Ha nincs jelen a gyerek - örömmel mondjátok el.

van ovónő a családban, és ő is mondta hogy nem jó hogy 4 évesen ír...ezért nem is tanítom rá, sőt újabban kerülök olyan játékokat venni neki amikkel számolni kell vagy betűkről szól...viszont nem fogom megtiltani hogy a meglévő játékaival játszon, és azt sem fogom megtiltani hogy naponta kétszer háromszor odaüljön és leüljön egy mondatot a nagyanyjának a messengerben.

Nincs tablete se, nem néz tévét egyáltalán, azt sem tudja mi az Elza, Anna micimackó és társai, ellenben rengetszer diavetítek neki (azt is ő akarja felovlasni...) mindennap 4-5 olvasott mese a minimum. Rendszeresen járunk könyvtárba, és még egy halom játéka van ami nem tanulós és szereti. Szóval ha azt gondolnod hogy itt akarok bárkinek is dicsekedni hogy a lányom számítógépezik - hatalmas öngól. Éppenséggel el sem merem mondani senkinek a környezetemben, mivel nem vagyok egy dicsekedős fajta...az ovónő rokonnal beszéltem erről egyedül, és a nagyszülők, akik érintettek, és tudják, hogy gyakorlatilag ír és olvas...az óvodában a többi gyerek közt mindig "babát" játszik, vegyes csoportba jár, és nem tudom hogy szándékosan e, de direkt csak firkálgat, nem rajzol és nem ír, amit nem is bánok, mert valószínű tőlük is kapnám a savat hogy okítom a gyereket. Pedig eszemben sincs. De ott pl nem is tudják hogy le tudja írni a nevét, vagy hogy ki tud vonni stb.

amúgy meg azzal együtt hogy nem vagyok a dicsekvős fajta, határozottan nem értek vele egyet hogy ha valamiben előre van és ügyes azt titkolni kellene - sajnos sokan, köztük én is az a fajta voltam a suliban, aki mindig tudta a jó választ, de sose mert jelentkezni nehogy cikizzék, hogy stréber stb.

Mostanra hiába vagyok jó képességű, okos felnőtt, viszonylat tág lexikális tudással, semmire se mentem vele az életben, mert mindig féltem előre törni...

Őszintén, egyáltalán nem bánnám ha a gyermekem felmerné vállalni hogy okos, igenis írjon, számoljon, menjen előre és legyen rá büszke - mondom ezt, de persze tudom ha tényleg ilyen lenne, akkor meg lenne kövezve hogy stréber - köszönhetően az olyanoknak mint Te kedves 7es.

az enyém a fogkrémen levő betűket kezdte először "olvasni" 2 éves volt kb...kérdezte milyen betű....ne válaszoljak?? mondom D mint Duna (hogy értse) ...kérdezte a másikat..ez? Mondom N mint Nóra..

Utána kapott mágnes táblát betűkkel. Kérte hogy rakjuk ki az ABC-t (mesében találkozott vele mint fogalommal) kiraktam. Imádta...ezerszer ki kellett neki rakni. aztán megtanulta lerajzolni a betűket...A...B...autodidakta kb. nem tanítottam. Aztán egyszer mondja...anya leírtam hogy APA

mondom magamban lekicsinylőn "persze persze" odanézek a papírra. Tényleg leírta (bár a P tükörbe sikerült). És ekkor még 3,5 éves sem volt...na nálunk így kezdődött. a billentyűzet és a gépelés csak pár hete tart nála.de nem érzem hogy elrontottam volna vagy erőltettem volna bármit is.

Egyszerűen erre kiváncsi. A számolás meg...a számokat nyilván ismeri rég...elsorolja őket, megszámol dolgokat ahogy egy 4 évestől illik. Múltkor megyünk a pékségbe: anya, ha 4en vagyunk (annyian voltunk épp) és mindenki kap egy sós meg egy édes sütit 8 sütit kell venni....

4 éves... :) nem tanítom erre. Ez jön belőle állandóan. Amúgy a nagyszülők mat-fiz szakosak így nem meglepetés.

ha tényleg az a baja a tnítónéninek, hogy tud olvasni egy gyerek, akkor szégyellje magát. ha az a cél, hogy tudjon olvasni, akkor miért lesz mindenki felháborodott, ha egyszer végre megtanul a kicsi.

komolyan nem értem.

tanuljon nyugodtan, tanulni jó és izgalmas dolog (mióta kikerültem végre a közoktatásból, én is kezdem ezt huszonéves fejjel újra felfedezni)

én nem tudtam leírni a nevem, mikor elsőbe kerültem (sose izgatott a téma picurként), úgyhogy én lettem a "rossz olvasó" az oszályban. aztán még három évig így maradtam, mert nem tűnt föl a tanárnak, hgy nem azért nem folytatom a felolvasást, mert nem tudom, hanem mert lövésem sincs, hol tartunk abban a szótagolt, unalmas szrban, hanem a könyv hátuljában olvastam a rendes meséket.

szerintem segíts neki nyugodtan