12-13 éves lányodat elengeded/elengednéd Budapesten moziba két osztálytársnőjével, barátnőjével?

Simán. Gondolom telefon van nála, szüleit ismered. Ha nagyon félted kérj meg valakit, hogy kísérje el őket, akinek arra van dolga. Pl. Tesót, valamelyik szülőt. De amúgy nincs mitől félni. Nappal biztonságosabb.

A csöveseket meg úgyis meg kell tanulni kezelni.

Nappal, persze. Mozizzanak.

Azok, akik manapság gyerekek, kamaszok: lassan 2 éve nonstop a coviddal van tele minden, ennek jegyében telik az életünk. És még ki tudja, meddig tart. Az egész fiatalkoruk legyen kuka, mert nehogy moziba menjenek, mert terjesztik a járványt? Ezeket az éveket senki nem adja vissza nekik. Iskola nem volt, mert online tanulás. Végre lett enyhítés. Ne menjenek moziba. Se. Jól van, persze. Mindenki zárkózzon be a szobájába erre az évtizedre és "állítsuk meg a vírust". Az kéne még csak.

Az élet megy tovább. Hálaistennek.

Otthon is lehet filmet nézni

Sose értettem mi a jó abban ha az otthonom kényelméből elráncigálnak egy moziba

#18

Neked semmi. Mások meg szeretnek moziba járni. Nem vagyunk egyformák.

Négy gyermekes szülőként szólnék hozzá. Kettő (fiú, lány) gyermekem első házasságomban született, ők már huszonéves felnőttek, egyiknek már gyermeke is van. Másik két csemetém kamasz. Fiam 15 éves, lányom 13 lesz januárban.

A gyerekeket mindig az életkoruknak megfelelően kell nevelni, terelgetni félteni és hosszú pórázra engedni. A fokozatosság elve nagyban megkönnyíti a szülők és a gyerekek életét egyaránt! Amennyiben egészséges emberekké szeretnénk nevelni a csemetéket, akkor önállóságra kell őket szoktatni (az életkoruknak megfelelően). Szüksége van minden gyereknek, hogy önálló döntéseket is hozzon, ne pedig mindent a szülők, felnőttek döntsenek el helyette! (sajnálatosan az iskolákban sem mindig az a cél, hogy gondolkodni tanítsák a lurkókat, hanem sok esetben beléjük sulykolják a tananyagot)

Tizenéves lányok között hatalmas a különbség, hiszen másképp vannak nevelve, másképp szocializálódnak. Amíg egyik 13 éves talpraesett, önállóan közlekedik, döntéseket képes hozni, addig osztálytársnője lehet határozatlan, döntésképtelen, felnőttek vagy mások segítségére szoruló típus. Így nehéz lenne általánosítani, hogy egy 13 évest el lehet-e engedni egyedül a belvárosba vagy bárhová máshová!

(Esetünkben pl.: 4,5 éve elköltöztünk a VI. kerületből a Városliget túloldalára Zuglóba. Már előző lakhelyünknél is fokozatosan önállóan jártak iskolába a gyerekek. Eleinte csak az iskolaközeli utcasarokról mentek tovább magukban, majd egészen a házunktól, később már BKV-val is néhány megállót. Elköltözés után nem váltottunk iskolát, még elkísértük, hoztuk-vittük őket, de fiúnk már akkor is egyre többször ment egyedül (két különböző iskolába járnak). Múlt tavasz óta (12 éves szülinapja után) már a leányzó is egyedül jön-megy iskolába. Fél útig barátnőivel közlekednek, onnantól egyedül.

Fiam amióta másik iskolába került a város másik végébe (XII.) jár önállóan. Nagyon élvezi az önállóságot! Mindig jelzi, amikor végzett az isiben, ha netalán bemennek boltba, vagy étkezdébe barátaival. (minimum messengerben üzen) Olyannyira jól tájékozódik a fővárosban, hogy szinte bárhol lepottyantanánk hazatudna jönni. A kiindulási pontoktól több útvonalat, járművet is azonnal feltud vázolni a célhoz. Iskolából is, hol erre, hol arra jön vagy jönnek barátaival. (pl. amelyik BKV jármű jön hamarabba, avval jönnek, mennek)

Mindkét gyerek osztályára jellemző, hogy a diákok fele, harmada nem tud önállóan közlekedni és szülői (v. felnőtt) segítségre szorul, miközben a többiek önállóan közlekednek és élik a kis életüket.

Ez nem volt másképp a nagyobb gyermekeim korában, ahogy a mi gyermekkorunkban sem! Akkor is voltak talpraesettek és segítségre szoruló gyerekek.

50F