13 éves lányomnak semmi nem jó. Nincs kedve soha családi programokban részt venni, húzza a száját mindenre. A mi életkedvünket is elveszi. Mit tegyek?

Semmit.

Sőt, örülj neki, hogy az átlagos időszakban kezdte a lányod a kamasz viselkedést. Én már 11 évesen se mentem mindenféle hülye családi vagy nem családi programra a szüleimmel.

Ez tök normális.

Békén kell hagyni, úgyse lesz családi program ami élvezetes lenne.

Engem 14 évesen vittek olaszországi útra, hát kár volt. Jobb lett volna, ha otthon maradhattam volna az unokatesóimmal.

Semennyire sem volt élmény, utáltam.

De mindent utáltam amit a szülőkkel kellett csinálni.

Ez egy ilyen korszak, ezt el kell fogadni vagy nagyon nehéz lesz a következő 5-6 év mindenkinek.

Nem tudom, nektek mi maradt meg az emlékeitekben, de nekem rémlik, hogy éltem át a 14-17 közötti időszakot. Konkrétan minden felhúzott, akármit is tettek a szüleim. Ja, és persze nem ismertem be, ha hibáztam. Szerettem a nagyszüleim, mégis ha a családdal kellett elmenni, kényszer volt.

A legnagyobb gyerekem 14, vannak helyzetek, ami kötelező családi program, de azt időben jelzem neki. Ha valami váratlant szervezünk, akkor azt kihagyhatja.

És igen, akár egy hétvégi kirándulást is passzolhat, ha nincs kedve. Simán elmegyünk nélküle egy háromnapos programra is. Persze előtte elmondom az előnyét, hátrányát, utána nézhet a neten.

De azért igyekszünk olyan ötletekkel élni, amiből ő is válogathat, pl a csúszdaparkra sosem mond nemet. :D

Ja, és én hagyom játszani (telefon, PS4), csetelni elég sokat, de vannak kötelező feladatai itthon, az iskolában meg egyértelmű, hogy képességeinek megfelelően teljesítsen.

Így egyelőre nincs sok vita, bár a hangszínt, hangerőt nem mindig jól választja meg a kommunikációnkban, még jól viselem.

Szeptembertől kollégista, akkor kevesebbet látjuk, készülök rá.