Kamasz gyereked / gyerekeid nem olyan, mintha kiszívnák az életerőt, a jókedvet belőled, ill. a családból, főleg karácsonykor és események kapcsán?

Én is csak gyerekként szerettem, aztán rájöttem, hogy piszkosul nem olyan poén, sőt.

Amíg nem láttam, mennyi mindennel jár (sütés, főzés, ha vendégeket várunk, akkor 3x annyi étel = lány vagyok, nekem is a konyhában KELLETT állnom, segíteni), ajándékok összszedése...

A fadíszítés volt az egyetlen értelmes dolog, minden mástól a hátamon felállt a szőr - és azóta is.

Megmondtam, hogy én karácsonykor vagy egyedül, vagy max 2-3 embert hívok, és nem arról szól, hogy 25-26-27 reggeltől estik máshol tanyázok, és 28-án talán leülhetek végre a sggemre elolvasni egy könyvet, vagy csak betenni egy nyugis zenét.

Azóta is tartom, és a családommal ellentétben (akiknél minig összegyűlnek 20-an is, akik közül 3 bepiál, 5 összeveszik a politikán, etc) nem kész idegbaj az ünnep.

Sok fajta ember van, számtalan világnézettel. Mi szeretjük, élvezzük a karácsonyi hangulatot, készülődést, ünneplést. Beletartozik az ajándékok utáni vadászat, a díszítés, ünnep előtt a szervezés, tervezés, majd ünnepkor a sütés - főzés, vendégfogdás, látogatás.

Rokonságunk nagy, amely bővül az új kapcsoltok okán. Nem mindenkivel járunk össze, vannak, akikkel a kapcsolatot sem ápoljuk. Akik fontosak számunkra egész évben, rokonok, barátok, ők még közelebb állnak ünnepi időkben.

Érdekes, nemsok olyan közeli ismerős van, aki ne kedvelné a karácsonyt. Még munkahelyen többségben vannak azok, akiken bejön az ünnepi hangulat. De persze megeshet, ezt szeretném látni, így őket jobb észreveszem.

Nekem négy gyermekem van két házasságból, két felnőtt, egyiknek már két saját kislánya is van, és van két kamasz csemetém második házasságomban. Tudok, tudnék meséli, de röviden, állíthatom, néha olyanok a tizenévesek, akár a Harry Potter történetekben a Dementorok. :)

Mondogatom magamnak, ne húzd fel magad, de lehetek én laza és rugalmas, mégis képesek kihozni belőlem a mérges szülőt. Az átlagos pimaszságukat tudjuk kezelni, de a hülyeség az már fáj. Olyan pillanatok akasztanak ki, amikor semmilyen ész érv nem hat rájuk. Ekkor inkább nem is szólok hozzájuk. Ők erre, mi arra. Elég nagy a lakás, van, hogy mindenki elvonul egy külön szobába lehiggadni.

A karácsonyi hangulatot próbálom nem hagyni, hogy elrontsák. Ma pl. egyik gyerek itt, másik ott morgolódott. Egyik sem segített díszíteni (csak ma kezdtük el, eddig nem volt időnk), nejem kipróbált egy új mézeskalács szerű sütit, ami igen finom lett. Kókuszost is sütött. Mire kész lett, mindkét kamasz előbújt, mintha nem is történt volna semmi. 14 éves lányukat már el is kapta az ünnep előtti, adventi hangulat és olyat tesz éppen, amire hetek óta nem volt példa, rendet tesz a szobájában. ;) 16 éves bátyja viszont most is morog. Nem engedjük, hogy elrontsa a hangulatot, egyik fülünkön be...