Mit lehet tenni, hogy egy testileg nagyon felnőttes, de lélekben kislány 13 éves jobban érezze magát a bőrében? (hosszú)

Tizenhat-tizennyolcnak tippeli, aki nem tudja, hány éves. A korabeli lányoknál jó egy fejjel magasabb, D kosaras melltartó kell neki stb. Mindenki el van ájulva, hogy jaj, milyen szép, jaj, tiszta nő már.

A lány hallani se akar erről az egészről. A szobáját se engedte átrendeztetni nagylányosra. Ott van az összes játéka és van, amikor még szokott is "játszani" velük pl kitalál történeteket és az állatszerű meg emberszerű figurákkal megcsinálja stop motion videónak. Ruhákból is jobban szereti a gyerekesebbeket, de a magassága és a melle miatt sok nem jó rá. A szőrösséget és a havi vérzést gyűlöli, több mint egy év alatt se szokta meg. Úgy gondolja hogy pubertás előtt szép volt most meg "ronda, undorító és büdös".

A fiúk-szerelem-szex témától viszolyog. Amikor az iskolában tartottak szexuális felvilágosítást, bedugta előtte a fülét, mert szerinte undi, nem érdekli és nem akar róla tudni mert úgysincs rá szüksége. Kb. egy évvel előtte az apja leült elé, hogy felvilágosítsa, akkor elkezdett bőgni. Azt hajtogatta, hogy ez nem érdekli és hagyja abba, nem akarja ezt. Amikor már vörösödött a feje, akkor az apja barátnője közbelépett, hogy ne erőltesse. Az apja újabban azzal cs.szteti, hogy biztos leszbi lesz meg hogy az anyja prűdre nevelte.

Az osztályában utána lohol az összes fiú olyan tolakodón és bunkón ahogy a csövön kifér. A barátnőivel is megszakadt a kapcsolata, mert csak azzal nyaggatták, hogy ki tetszik neki, "kivel feküdne le / kinek szülne gyereket, ha muszáj lenne választani valakit az osztályból" (?!) és találomra elkezdték összeboronálni srácokkal, ha kicsit kiöltözött, egész nap azzal szekálták, hogy kinek akar tetszeni, pornóról beszélnek neki stb. A városban is gyakran fordulnak utána, szólnak be neki. Ha vannak ott korabeli vagy idősebb fiúk, akkor mutogatnak a mellére meg a fenekére és vihorásznak. Az első ilyen után nem akart egyedül menni sehová, hátha visszafogják magukat, ha látják, hogy van vele felnőtt. Amikor az anyja látott egy ilyen mutogatós kört, akkor fel is hívta rá a figyelmét, és megdicsérte, hogy ennek örüljön, mert elismerés. Milyen szép és csinos. Strandra menni nyilván nem hajlandó. Nem szereti, ha nézik és a bikinket se szereti, mert túlságosan kilóg belőlük mindene.

A felnőttek se könnyítik meg a dolgát. Az anyja is - a szexen kívül - ugyanazokkal nyúzza, mint a régi barátnői, szerinte biztos érdekli valaki, csak nem akarja megmondani. Ő is random kerítősködik körülötte azokkal az osztálytársakkal, akikről azt hiszi, hogy megtalálta bennük a nagyon rejtegetett kiszemeltet. Célozgat neki rá, hogy ha randizni akar, akkor megteheti meg neki bármit elmondhat... Próbálja kipuhatolni, mi jön be neki. A rokonságban és az egyéb ismerősök között is ugyanez megy. Mindenki ujjong, hogy micsoda felnőtt, milyen érett és fejlett, lehet most már puskát venni, lassan férjhez lehet adni, jó sok baj lesz vele, biztos mindenki meg akarja majd d.gni, - konkrétan ezen a megjegyzésen én is fel vagyok háborodva - mikor jönnek az udvarlók, van-e fiúja, ha nincs, akkor miért, biztos van, csak nem mondja, mert hát a mai lányok korán érnek.

A fentiek miatt kijelentette, hogy nem akar visszamenni az iskolába elsején. Olyanokat mond, hogy bár meghalt volna még tízévesen, mielőtt megváltozott a teste és a környezete átment "keselyűbe".

Ma hajnalban kiosontam nassolni ő meg vécére. Elkapott a konyhában és a nyakamba zúdította, amit leírtam. Világosodásig ömlött belőle a szó és sírt. Nehézkesen rábeszéltem, hogy nyugodjon meg és feküdjön vissza aludni, és ha majd felkel, visszatérünk rá. Azóta beavattam az anyját, aki most szintén ki van bukva, mert eszébe se jutott, hogy ezek rosszul esnek a lánynak, és szégyelli magát. Nem tudjuk, mit csináljunk. Én nem voltam kamaszlány, az anyja meg azokat mondta és csinálta, amiket anno vele csinált az anyja, és amire neki volt igénye.