Milyen a jó szülő gyerek szemmel?

Mindig érezze magát biztonságban. Érezze, hogy a szülőre bármikor számíthat, úgy szeretik ahogy van. Ha hazajön, az iskolából, hogy 1-est kapott, el merje mondani, mert tudja, hogy így is szereted, hiába szidod. Vagy ha 25 évesen hazamegy, és azt mondja meleg, akkor is elfogadod. Esetleg 50 évesen kiderül róla, hogy pedofil, te akkor is kiállsz mellette, mert önzetlen szereted.

Szóval szereted, biztonság, bizalom. Ezeket kell éreznie. Szerintem. :) És még talán, hogy fel tudjon nézni a felnőttre.

anyuka: sokat mesél magáról, a gyerekkoráról, az érzéseiről, sokszor megöleli, megpuszilja a gyerekét, sokat mosolyog, nem kiabál, rendre szoktat.

apuka: szigorú, de igazságos, megöleli a gyerekét, ha fia van, tanítgatja az élet dolgaira, ha lánya, figyelmes vele.

1) Támogató. Vagyis ha a gyereknek valami ötlete, terve van (rajzol, fest, zenél, mesét ír, valami hobbyba kezd, stb. stb. stb.), akkor a szülő nem agyoncsapja ("ne beszélj hülyeségeket", "megint csak a hülyeségen jár az eszed", "miért nem tanulsz inkább", "nincs jobb dolgod, hülyegyerek?"), bátortalan lúzert nevelve a gyerekből, hanem bátorítja, örül neki, hogy a gyerek kezdeményez, tanácsokkal látja el. Esetleg ha a gyerek ötlete ártalmas vagy önveszélyes, ezt a szülő jelezheti, de nem a gyerek lehülyézésével.

2) Pozitív. A jó szülő gyereke a legokosabb és legszebb a világon. Kisfiam, te nagyon tehetséges vagy. Zseniális vagy. Ugyan már, hiába mondta ezt X és Y, ők tévednek, ne hallgass rájuk, mi tudjuk, hogy te okos vagy.

Ha már hibázol, akkor az elkényeztetés oldalán hibázz inkább, ne a másik oldalon, azaz inkább legyél túl engedékeny, mint túl kritikus. Ha túl kritikus vagy a gyerekkel, akkor bizonytalan lesz, önmagát háttérbe szorítani engedő, vesztes típus.

A legjobb persze se elkényeztetni, se túl negatívnak lenni, de a tapasztalatok szerint az átlag szülő inkább túl negatív szokott lenni.

3) Feltétlen szülői szeretet: a gyerek nem alkalmazott, akit kirúgunk, ha nem felel meg, hanem a gyerekünk. Neurotikus vagy egyéb okból rossz szülők azok, akik bizonytalanságban tartják a gyereket, aki úgy érzi, hogy meg kell felelnie, különben ki van rúgva. Ez utóbbi jó módszer a lúzerek nevelésére, de ha boldog gyereket akarsz, akire időskorban számíthatsz is, akkor ne alkalmazd.

4) Elfogadni azt a tényt, hogy a gyerek felnő. Már a 6-7 éves gyerek is észreveszi, ha a szülő logikátlanul viselkedik vagy hazudik. Egy 12-14 évesre pedig már csak kevéssé lehet hatni úgy, ahogy egy gyerekre. Őneki már érvekre van szüksége. Végül, 16-18 év fölött már nem lehet gyerekként kezelni a gyereket. Sokan azt a hibát követik el, hogy még ekkor is ordítoznak a gyerekkel, büntetik, fenyegetik stb. (az persze semmilyen életkorban nem jó, de ekkor már végképp értelmetlen), ezzel csak ellenséget csinálnak belőle.

Ha nem vagy a gyerek ellensége (nem hülyézed le a gyereket, nem kritizálod agyon, nem utáltatod meg magad vele túlzott szigorral és negativitással), valamint nem téveszted össze a szülő-gyerek viszonyt a főnök-beosztott viszonnyal, és elfogadod azt, hogy megvan a saját élete és személyisége, ami nem a te tulajdonod, akkor túl nagy hibákat nem követhetsz el.

Pont most olvastam: elég jó szülő. Egy elég jó szülőnek, elég jó gyereke lesz.

A lényeg, hogy védje a gyereket, de ne legyen tyúkanyó.

Beszéljen a gyerekkel mindenről, de ne leszen barátnő.

Tanítsa rendre a gyereket, de ne legyen zsarnok.

Védje a gyerek érdekeit, de ne legyen anyaoroszlán.

Adlon teret, szabadságot a gyereknek, de ne telefonon nevelje.

Szervezze a gyerek életét, de ne legyen egy diktátor.

És soha de soha ne hangoztassa a gyereknek, hogy ő az élete egyetlen értelne, miatta gürcöl egész nap stb...

Fontos az is, hogy ne legyen egy jófej, engedékeny apa, és egy nevelni kívánó, szigorú anya. A szülők mindíg legyenek egy véleményen a gyerek előtt.

Szituáció:

A gyerek témazárója, amit egy héttel előre bejelentettek egyes lett.

Anya: Kicsim miért nem tanultál? Hiszen szólt a tanárúr/nő, hogy témazáró lesz. Sajnálom de ezért egy hét szobafogság. Ha gondolod segítek tanulni az anyagból.

Gyerek: Jaj anya ne már!

Apa: Ne szekáld már azt a gyereket! Majd kijavítja!

Hülyeség a szobafogság!

Mi jön le a gyereknek? Apa jófej rá kell hallgatni. Sajnos a gyerekek néha eléggé érdekemberkék, oda hajlanak akik jobb ajánlatot adnak.

Megoldás:

Apa: Anyádnak igaza van. Tudtad hogy lesz dolgozat, mégsem tanultál. Én is szívesen segítek.

Utána a szülők kettesben:

Apa: Szerintem nem kéne az az egy hét. Ha megtanulja rendesen az anyagot, szüntessük be a büntetést.

Anya: Rendben, de csak ha megtanulta, és tényleg tudja!

A lényeg az, hogy a szülők mindíg egy véleményen legyenek a gyerek előtt, utánna kettesben megbeszélik, és nem a gyerek előtt vitáznak!

3. vagyok

31 éves

és még az is fontos, azt kihagytam, hogy támogató, elfogadó szülők legyenek.

ha egy fiú nem akar focista lenni, inkább a tánc érdekli, ne mondjanak rá nemet, ne éreztessék vele, hogy b.zis sokak szerint stb.

vagy ha egy lányt fiús dolgok érdeklik, azt is fogadják el.

Aki néha megöleli, megszeretgeti a gyerekét. Nekem ez nagyon nagyon hiányzott anyukámtól. Nincs olyan emlékem,hogy megölelne, megszeretgetne. Ellenben a most 13 éves hugomat folyton, folyvást puszilgatja, kényeskedik neki. Tavaly anyummal nagyon összevesztünk, fél évig nem szóltunk egymáshoz. És mikor kibékültünk, megláttuk egymást, csak sírtam, sírtam,h. nekem ez hiányzott tőle a világon a legjobban. Érdekes, azóta meg tud ölelni, puszilni ha telálkozunk, de talán egy kicsit elkésett ezzel. PErsze nem hozom

fel már a múltat neki többet, meg már úgy is mindegy, de ezt már nem nagyon lehet helyre hozni.

Szóval szerintem az a jó szülő, aki az összes gyerekét egyformán szereti, nem csak egyel kivételezik mindig.

19 éves lány.