Mit tegyek? Nap végére teljesen elmegy az életkedvem! Nem bírom így tovább!

Szia! Mikor átkerültem a középiskolába az első félév jó volt,jóban voltam sok osztálytársammal,aztán egyik napról a másikra,nem álltak vele szóba,beszólogattak,megaláztak,megutáltak.Megjegyzem semmit nem csináltam,csak az egyik osztálytársam aki már általános iskolában is az osztálytársam volt és Őt ott nem kedvelték engem meg igen,mivel ő hazudozott,nagyképű volt,rossz indulatú,és azt hogy ötösei legyenek az anyukája intézte el..Elkezdett rólam hazugságot terjeszteni,pl,hogy apukám lefizette őket,hogy felvegyenek,nem tudom ezt honnan vette,mivel felvételiztem és tényleg jól sikerült a felvételim,meg apukám nem ilyen.Akkor hogy olyan ruhákat hordok amit még 10 évesen kaptam ekkor voltam 13,és igazából nem volt már jó rám a 10éves kori ruhám,nem tudom honnan vettem,és mindenfélét,így az osztálytársam 95%át ellenem fordította.Tehettem bármit,mondhattam bármit esélyem sem volt.nagyon rosszul esett főleg ha egy-két tanár ebbe beszállt,mert azt hitte ettől menő lesz az osztályom szemében,megjegyzem talán 4-5 fiú volt a kezdetekben,az utolsó évben már csak 3,szóval rengeteg lány akik ugye folyton irigykednek a másikra stb.

Aztán volt egy két feladat amit az osztálynak kellett csinálni abba nagyon sokat segítettem,természetesen akkor jó fej voltam,de egy köszönömöt nem kaptam a sok munkámért,pedig tényleg kitettem magamért,és nem miattuk hanem magamért,és azért,hogy jól szerepeljen az osztály.Mire 11.es lettem néhány lány akik normálisabbak voltak,ők közeledtek hozzám beszélgettek velem.Mivel a néhány év alatt nem foglalkoztam annyira velük,és továbbra is volt saját véleményem,és nem követtem a többieket,mint egy birka,hanem megmaradtam egyéniségként így páran jóba lettek velem,én nyitott voltam a rendesek felé ők is felém,aztán mire végeztünk az osztályfele kifejezetten kedvelt.A néhány "azt gondolom magamról én menő vagyok,szuper,okos meg én vagyok a Jani" meg nem érdekelt engem.Nem volt könnyű rengeteget bántottak,de miután "védekeztem,és hárítottam" és nem foglalkoztam velük,rögtön abbahagyták,na amikor meg jól elküldtem őket azután tényleg békén hagytak.A fősulin most nagyon szeretnek akiket ismerek,rengeteg barátom,van középiskolásként is volt,de mivel a barátnőim elmentek más suliba,így sulin kívül.Sulin kívüli életem nagyon jó volt,sportoltam,színjátszóztam,énekeltem,barátnőztem stb.

Fel a fejjel,ne lássák rajtad,hogy megbántanak,hogy zavar téged amit művelnek,és így idővel abbahagyják,megunják.

én elértem hogy féljenek tőlem (csak egy két látványos pofon kellett kiosztásra kerüljön) tehát nem piszkálnak

de visszahúzódo vagyok

2 barátnőm van. az egyiket legjobb barátnőmnek nevezem, de csak átlag barátnő szinten van...a másikat egy netes sztorin keresztül ismertem meg, nem lakik olyan távol, de még nem volt szerencsém találkozni vele.

a vágyam egy fiúbarát. nem az akivel szétsmacizzuk egymás fejét, hanem csak akivel megoszthatjuk a titkaink, titkos vágyaink, nagyon hasonlítunk, megéltünk hasonló helyzeteket is.

magányos vagyok, utálom az emberiség nagy részét. nekem ettől megy el mindig az életkedvem.

3./4. válaszoló

Az a kedves osztálytársad képes volt csak egy bocsánatkéréssel elintézni? Azért ez jópár évnyi szenvedést okozott neked, én ott helyben feltöröltem volna vele a padlót, ha én lettem volna a helyedben, az fix...