Édesanyám túlságosan kritikus velem szemben, mit tudok tenni, hogy ez megváltozzon?

15 éves fiú vagyok.

Én mindent megcsinálok itthon:

- rend van a szobámban, a szekrényben élre vannak hajtva a ruháim.

- rendszeresen mosogatok

- kiviszem a szemetet

- takarítok, suvickolok.

Anyukám keze alá dolgozok, segítek neki.

Ő viszont minden apró hibát a fejemre olvas, kikel magából, ordibál, és minősíthetetlen hangnemet üt meg az irányomba. Olyan apróságokat vág hozzám, hogy ne ilyen erősen engedjem a vizet, ne azt egyek hanem azt, húzzam le a toalettet akkor is, ha kristálytiszta.

Bezzeg mikor ő hagyja égve a villanyt, és néhanapján nyitva a kamrát, rögtön csöndbe kell maradni, és el kell felejteni.

Nem lázongok, nem hisztizek, legtöbbször lenyelem ezeket, de mikor elegem lesz mondom neki, hogy üljünk le, beszéljük meg stb.. erre pedig ő azt reagálja gyúnyos hangon, hogy ne legyek már ilyen érzékeny, és itt nincs semmi megbeszélnivaló.

Komolyan, én érzem magam sokszor kellemetlenül, azért mert segítek.

Szerintem örüljön, hogy 15 éves létemre segítek a háztartásban, mindent amit rám bíz, azt maradéktalanul elvégzem.

Na most van egy 8 éves húgom, és szokta hallani azokat a szavakat, amiket Anyu nekem mond, és a kicsi is ezeket hajtogatja nekem, sunyin mosolyogva úgy, hogy azt sem tudja ezek mit jelentenek, és nem merek semmit sem tenni vele, mert beköp és én szívom meg.

Úgy érzem kisebb csapdába kerültem bele, már a húgom is fölöttem áll az itthoni ,,sorrendben".

Mit tudok tenni?