Szülők! Szerintetek mennyi az ideális életkor, amikor a lányotok ott aludhat a barátjánál?

Ez a nem korfüggvénye dolgot mindig tini mondja,kedves előző 17 voltál,szerintem teljesen jókor ha épp nem a napokban ismerted meg a barátod,sz ott alvásra, de azért a 14-16évesek 99%a éretlen még,és gyerek is,nem kell rögtön máris egymásnál aludni ágynak esni,elsietni a dolgokat.

A szexet bármikor megoldják. Nem ezért nem engedném. Hanem azért mert az együtt alvás 2 felnőtt kapcsolatába való, nem tini kis 16 éves gyerekeknek. Szóval 18 alatt nem engedném. Ha 18 előtt már nem velem él mert pl elment dolgozni iskola helyett, akkor az ő dolga.

Ez szerintem ennél összetettebb kérdés,több dologtól is függ, mint a kor. Az adott gyermek érettségétől,felvilágosultságától, megbízhatóság, a szülő-gyermek kapcsolat mélységétől, a fiúról, szerelmük természetétől. Én szeretnék majd bizalmas kapcsolatot kialakítani a lányommal és ha kellő ideje együtt vannak a fiúval, akit már én is jobban ismerek,szeretik egymást, a lányom is készen áll a dologra, mind lelkileg,mind a felvilágosultságától szempontjából, akkor megengedném, bár ez természetesen az apja véleményétől is függ és nálunk talán ő van szigorúbb állásponton. Azért, ha mindenképp körhöz kellene kötni,16 év felett mondanám, a fent leírt feltételek mellett, előtte semmiképp sem. (egy 10 hónapos tervezett kislány 25 éves anyukája, aki 22 évesen ment hozzá a 19 évesen megismert szerelméhez)

Hát tudod ez úgy van, hogy amiről nem tudnak azért nem szólnak. Manapság a fiatalok annyira nagyon találékonyak, hogy gyakorlatilag amit akarnak mindent megoldanak, szülői engedéllyel vagy anélkül. Valahogy talán azt kellene próbálni megértetni a kamaszokkal, hogy 13-14 évesen a szex nem biztos hogy olyan (élvezetes) 4-5 évvel később és addigra talán az ember már fejben is felnő hozzá. (Mondták egyesek, hogy öreganyáink... vannak olyan asszonyok a történelemben, akik 13 évesen már szültek - mind pl Margaret Beaufort az angol VII. (Tudor) Henriket - és Ő maradt az egyetlen gyermeke. Ugye nem csodáljuk... Ezeket az időket már rég meghaladtuk.) Jelenleg a gyermekkor elég hosszúnak mondható, ezt kellene próbálni élvezni... szex nélkül. A szex elveszi a gyermekkort. elveszi az ártatlanságot, utána mindenért ami ezzel kapcsolatban feljöhet: terhesség, betegség, nimfománia vagy éppen a mások véglet felelősséget kell vállalni. Szóval én 21 éves voltam amikor a barátom szülői engedéllyel ott aludt nálunk, külön szobában. Kb egy évvel később már egy ágyban. Nyilván tudták a szüleim, hogy közben az egyetem alatt egyedül az albérletben... De nekem valahogy mégis az esett jól, hogy a szüleim mondták azt hogy minek alszok én otthon külön ágyban. (Az akkori barátom jelenleg a férjem.) Magamból kiindulva én 18 éves koráig semmi esetre sem engedném. Így is felelősséggel tartozom érte szerintem marha nagy felelőtlenség lenne ha engedném, így magam ellen dolgoznék, hiszen én meghosszabbítani akarom a gyerekkorát nem befejezni. Nekem ettől lenne nyugodt a lelkiismeretem... mindemellett ahogy mondottam az elején...van olyan amit nem tudsz megakadályozni. A szexet nem lehet de az ott alvást igen.

Hú utolsó roppant "értelmes" szüleitek lehetnek,és igen van beleszólásuk a szülőknek hiszen gyerekek vagytok csak 14 évesek a tojáshéj ott van a feneketeken,de majd pár év múlva sajnálni fogjátok főleg a lány,hogy ennyi önbecsülése sincs,hogy ne siessen el mindent.

Kedves Utolsó! Én meg felvilágosítalak, hogy GYEREK vagy, akár rendesen nyomod, akár nem. De ebben a korban a rendes nyomásnak komoly következményei szoktak lenni, akik rendesen végigüvöltik az éjszakát... na és akkor nem fogsz tudni sem szexelni, sem aludni. Amikor majd egyszer szülő leszel... lehet, hogy nem is olyan sokára akkor gondolkozzál el azon, hogy most mit is csinálsz- csináltok - és utána is rázd le ennyire nagy hanyag eleganciával sz idősebbek tapasztalatait meg véleményét. Félelmetes, hogy a hatalmas nagy felelőtlenségedre ilyen nagyon büszke vagy. Azt hiszem, kategóriát tévesztettél és inkább az iskola kategóriába írogassál a rendes nyomások közepette... ja egy szülő vagyok, akibe szorult némi felelősségérzet.

17-18, és mindig ügyeltem rá, hogy bizalmas, jó kapcsolatunk legyen. A gyerekem érett, okos, és tudja, mit akar, mi a jó neki. Ha valami baj lenne, tudja, hogy számíthat rám, így, ha arra kerülne sor, és elém állna, engedném (most 17).