Kamaszok! Ti hogy tudtok felszabadultak lenni egy koncerten vagy házibuliban?

Alkohol.

Én anno akkor se tudtam elengedni magam, ha ittam. Az kellett a teljes ellazuláshoz, hogy rájöjjek, mások is azért mennek oda, hogy hülyén nézzenek ki, táncoljanak, jól érezzék magukat, nem pedig azért, hogy kinézzenek valakit a tömegből.

Ne zárkózz el a bulizástól, ez az egyik legnagyobb hiba, amit egy fiatal elkövethet. Annyi élmény vár rád egy koncerten, egy fesztiválon, egy discoban, vagy egy házibulin...

rajtam semmi nem sem "segitett" :-D utálom az alkoholt, szinte öklendezek, ha megérzem az izét, a füves cigi..na az is csak hülyeség volt, mert változás nem állt be töle. én sem félös voltam, csak egyszerüen nem éreztem jol magam...más értékrendben nöttem fel, sajnos vagy nem sajnos, többre értékeltem már 17 évesen egy szinházi elöadást vagy éppen egy modern kiállitást.. maradtam is ilyen, se cigi, se alkohol..se buli. :-) nekem kinzás egy-egy ilyen parti. mindig csak azt kérdezgettem magamtol, hogy mégis mi a fenét keresek ott, mentem volna már haza, nyüg volt a hazajutás..másnap moshattam ki az összes ruhámat, a hajam is tök büdös lett :-D

viszont még a mai napig gondolok arra, hogy azért egy kicsit irigylem azokat, akik szeretnek bulizni, iszogatni..akiket kikapcsol egy-egy pohár bor vagy éppen egy szál cigi (nem füves).

igen, öklendezni kezdek az alkohol izétöl, már egy konyakos meggytöl is..

ugy neveltek, hogy ök lökdöstek el a discoba, hogy menjek bulizni..ök adták az elsö cigarettát, hogy probáljam ki (mikor 7.osztályos voltam), és mivel pálinka eladásával foglalkoztak, plusz még bort is termeltek...ihattam volna, ök engedték.. egyébként a szüleim se szerették az alkoholt, a bátyám sem szereti :D és én sem. nem korlátoztak semmiben sem. most 37 évesen sem bánom, hogy ez kimaradt. :-) hát látod (látjátok) ilyen is van

ugy neveltek, hogy 6 éves koromtol szinházba jártunk családostul (bérletünk volt a kecskeméti, békéscsabai, szolnoki szinházba), azt mondták a lusta ember alszik 7-nél tovább :-DD, illetve, hogy ször a szörrel, suba a subával, igy válogassam meg a körülöttem lévöket.

ennek ellenére, ök adták az elsö cigarettát, szigoruan neveltek, de lényegében azt csináltam (legalábbis elhitették velem) amit akartam, 7 évet kollégiumban laktam majd 19 évesen külföldre költöztem.

Én bulikban pl egy diszkóban nem tudom elengedni magam, mert folyton azon jár az agyam, hogy mikor jön ide valami fura ember, inni se merek mert félek, hogy kihasználnak (bár sose ittam még annyit, hogy ki lehetett volna) vagy beletesznek valamit az italomba. Viszont házibulikban, ahol ismerek leglaább látásból mindenkit, ott simán el tudom engedni magam, kis társaság, jó hangulat, ott vannak a barátnőim. Egyébként nem vagyok egy társasági ember, de legutóbbi házibuliban nagyon jól elvoltam :D

Koncertek tök mások, ott sokkal jobban érzem magam. Mondjuk sokban függ a koncerttől meg a tömegtől, de nem mondom, hogy ismerned meg szeretned kell a bandát, hogy jól érezd magad. Pl Volton úgy végigtomboltunk 17 koncertet, hogy 4-et ismertünk, Volbeat életem legjobb koncertje volt úgy, hogy előtte mesélt róluk a mellettünk álló srác, azelőtt sose hallottam róluk. Igazából sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam (kordonnál azért, első sor, szóval levegő volt) egy koncertes tömegben, ittas nem ittas rajongókkal, mert ha valaki elesett azt felsegítették, a srác mellettem koncert közben "a testével védett", meg tele volt a hely biztonságiakkal, így könnyebb ellazulni.

Tanácsot nem tudok mondani, mert nem tudod megváltoztatni, milyen vagy. Az alkohol esetleg, de tényleg csak mértékkel. Nem vagy gáz egyébként, hidd el, eljutsz majd olyan buliba vagy koncertre, ahol eszeveszettül fogsz tombolni, akkora lesz :)

16/L