Mit tegyek hogy a lányom megszeresse a barátnőmet?

Ne erőltesd ,mert csak rosszabb lesz.

Amit tehetsz , hogy többet foglalkozol a lányoddal , sok figyelmet szentelsz neki , érezteted vele hogy törődsz vele és bármikor fordulhat hozzád. Ez nagyon fontos. Úgymond őt kell előtérbe helyezned mivel a gyereked , a kamaszkor nehéz időszak , pláne ha az ember csonka családban nő föl. Nem kell a nyakára mászni , csak éreztetni vele ,hogy mennyire fontos a számodra.

Ha köztetek jó a viszony , utána érdemes rátérni a párodra. csak viselkedjen vele a párod normálisan , ne anyáskodjon , mert nem az anyja és ezt a lányod is tudja és sose fogja olyan szinten tisztelni.

Sok kamasz a flegmasággal , nemtörődömséggel leplezi fájdalmat. Lehet hogy valójában nagyon szenved és ezzel leplezi.

Egy idő után remélhetőleg elfogadóbb lesz.

Hidd el, dehogynem érzi azt. Mind voltunk tinik, és bizony a tinik úgy érzik, ők nincsenek megértve, nincsenek szeretve, egyedül vannak a világon az érzéseikkel.

Ha sokat törődsz vele, és kettesben is vagytok, beszélgettek, progamokat csináltok, el fog múlni ez részéről (valószínűleg), de emellett tudatosítanod kell benne, hogy a párod már az életed része, hozzád tartozik - ez pedig nem fogja feldobni.

Idő kérdése, és megszokja őt, felnőttesebben fog gondolkodni. A leírtaid alapján te jó apa próbálsz lenni, és ez a legfontosabb.

Nézd nem várhatod el tőle, hogy kedvelje a barátnődet, hogy érzelmileg kötődjön hozzá, DE elvárhatod, hogy udvarias legyen vele, viselkedjen tisztességesen.

Ehhez nyugodtan beszélned kell vele. Biztosítsd afelől, hogy ő ugyanolyan fontos neked, int a válásotok előtt, nagyon szereted és mindig a lányod lesz. Magyarázd el neki, hogy a barátnőd ezután a te életed része lesz, és szeretnéd, ha normális lenne a kapcsolatuk. Ehhez 2 ember kell, a barátnőd kedves lesz hozzá, ő pedig szintén legye udvarias: köszön, megköszöni az ételt, válaszol, ha kérdezik, segít ha megkéritek stb...

Kérdezd meg a kislányt van-e valamilyen problémája a barátnőddel kapcsolatban és orvosold, ha reális az igénye. Lehet, hogy csak a helyzettel nincs kibékülve a gyerek, ami azért érthető. Légy türelmes vele, de ne tűrd, hogy ok nélkül fokozza a feszültséget. Ilyenkor határozottan, de nyugodtan szólj rá. Pl: "Vedd le kérlek az utcai cipőd a lakásban!" vagy "Halkítsd le a zenét, ne tudunk így beszélgetni!"

Hát nézd ebben szerintem a lányodnak igaza van. Nem a párod feladata hogy nevelje ,meg mivel már kamasz ,ezzel el is lenne késve.

Nyilvá nem szeretné hogy egy idegen nő ,aki nem az anyja irányítgatni próbálja.

Mas az ha megkéri hogy segítsen a dolgokban főzés ilyesmi ,ez természetes ,de az hogy esetlegesen kioktassa ,rendbe tegye (nyilvab csak ha szükséges) nem az ő dolga ,hanem a tiéd meg az anyjáé.

Egyébként szerintem elég egyértelmű hogy féltékeny. Ne hagyd hogy ez elhatalmasodjon rajta. Az az igazság hogy sokszor a szülők észre sem veszik hogy min megy keresztül a gyerekük ,mert az elrejti az érzelmeit és ezt a flegmasággal leplezi. Az is kehet hogy lelkileg tropa ,a válás miatt. Nyilván azt gondolja hogy te jobban szereted a barátnőd és lássuk be ,nem egyszer fordult nár elő olyan hogy a férj egy másik nőért hagyta el a családját. Ismeretségi körömben jópár ilyen van sajnos. Tisztelet a kivételnek!

Felesleges ráerőszakolnod a barátnődet ,mert csak rontasz a helyzeten.

Az elvárható hogy viselkedjenek egymással normálisan ,de lehet hogy sose fogja igazán elfogadni. Ez attól függ mennyire érinti ez őt mélyen lelkileg.

Aztán az is lehet hogy pár év múlva meg jóba lesznek.

Nem kell semmit csinálni.

A mostohaanyám annyira igyekezett megszerettetni magát velem, hogy totál szar a kapcsolatunk, mert nem értette meg, hogy szeretek magamban lenni és gyűlölöm, ha a seggemben mászkálnak, ő meg állandóan járkált utánam meg ellenőrzött felnőttként is.