Hogy kezeljem ha a kisgyerek rajtam tölti ki azt hogy nem foglalkoznak vele?

Jézus, láttál te már 4 évest? Ha gondja van elmondja, biztos valamiért nem szeret, és zavarod. Dolgozd fel és maradj távolabb, de figyelj rá.

3 éves kortól kötelező az óvoda, de 2 éves kortól hasznos kismértékben a közösség(bölcsi)minden szakember ajánlja, pláne, ha beszélni is tud a gyerek, ami ritka.

Honnan tudod mit csinál otthon? Honnan tudod, hogy nem a mentális egészsége miatt rakta bölcsibe?

Téged egy alkalom után kikészítenek, pedig alig voltál a naggyal pár órát, ő folyamatosan velük van. Attól, hogy a gyerek saját, még megterhelő, pláne 2 éves kor körül.

Honnan tudod, hogy nem igényli jobban a társaságot másoknál?

Bármelyik neurológust, gyógypedet megkérdezed, a bölcsi meleltt fognak voksolni egy 2 évesnél.

Amúgy 15 hónapos az másféléves Sincs!

Meg írtad, hogy külföldről kap pénzt. Tehát a párja nincs otthon.

Nálunk is picit hasonló a helyzet, és már a csecsemőn is látni, hogy un, ha én vagyok vele napok óta, csak nyűglődünk (és más is mondott ilyet).

Szóval a bölcsi erre tök jó lehet. Amíg ott van, elvégezni a nem gyerekkompatibilis dolgokat, és utàna lehet figyelni a gyerekre és együtt lenni vele örömmel.

Kedves kérdező, a kislány korábbi életévei eseményein érdemes elgondolkozni és összerakni a képet (pl gyermekpszichológus is segíthet, de a semminél az is jobb, ha te magad végiggondolod, bár ha jól értem, nem laksz együtt a testvéreddel, akinek a gyermekéről szó van, így a gyerek szülein múlik, ők a felelősek, nem lehet mit tenni, csak extrém esetben járhat el a gyámügy).

Tehát nem ok nélkül ilyen a kislány, legfeljebb látszólag ok nélkül. (Értem, hogy nem miattad "butáz" le téged.)

Testvér féltékenység is belejátszhat, és sok minden más, pl amit említettél: nemigen törődik a szülő a gyerekével.

A beszédfejlődés azon szintje, amire utalsz, még rendben volna, ha valamivel a 3. szülinapja előtt járna a gyermek. De ha már majdnem 4 éves, akkor ez esetben még én is alapvetőnek tartom a korai fejlesztést, beszédindítást (egyes pszichológusok a tsmt tornát is szokták javasolni, vagy az Ayres terépiát).

Reagálok egy megalapozottságot és realitást nélkülöző válaszra is, tanulságul a kedves kérdező számára is:

"3 éves kortól kötelező az óvoda, de 2 éves kortól hasznos kismértékben a közösség(bölcsi)minden szakember ajánlja, pláne, ha beszélni is tud a gyerek, ami ritka."

Nem kellene a szakemberek szájába adni marhaságokat. A többsége nem ajánlja a bölcsődét, sem a 3 évesnek a közösséget, hanem hogy édesanyjával legyen, amikor csak lehet.

Nem véletlen időről időre a pedagógus tüntetés (többek között óvodapedagógusok részéről), mivel sok esetben sajnos

NEM szakemberek döntenek a törvénymódosítások felől...

Közösség 4 éves kortól SZÜKSÉGES (kifejezetten szükséges) a gyermekek számára, attól korábban a többségnek felesleges, és főleg amiatt káros, mert addig sem a szüleivel (anyukájával) tölti az időt.

A bölcsőde egy pótmegoldás az agyament "civilizált" világunkban, ahol a feminizmus nevű téveszme ürügyén tönkretették a természetes, az életkori sajátosságnak megfelelő, nagycsaládos életvitelt és az anyukákat is munkába járásra kényszerítette.

2015-ig törvény szerint 5 éves kortól volt kötelező az óvodába járatás, nem véletlenül. Azóta egyre inkább eszement a helyzet...

Ma, sajnos, ott tartunk, hogy csak jogi kiskapuk segítségével lehet eljárni, hogy a szakmai szempontok szerint, a kisgyermekek érdekében járhassunk el, pl hogy 3 évesen ne kelljen óvodába járni (kivéve kb minden ötödik 2-3 évest, akik imádják a közösséget), vagy pl hogy azon 6 évesek, akik nem iskolaérettek, ne kelljen még iskolába járniuk.