Hogyan kezelitek, ha apuka (vagy más rokon) kivételezik az egyik gyerekkel, akár a gyerekek szeme láttára?

szerintem a fiát jobban szereti azért "basztatja" állandóan azt akarja hogy ember legyen belőle

figyeld meg akit az ember nem szeret azzal nem foglalkozik és ha a férjed nem törödik a lányával az erre utalhat hogy egyszerüen nem érdekli

mondd meg neki hogy jó lenne-e ha annyira megutálná a kicsi fiú hogy ha felnő emlékezve a sok érzelmi hátrányra kerülné őt ??? vajon hogy esne neki és számithat erre a lányától is mert vele se törődött .. szóval nagyon szélsőséges..

az egyiket halálra gyötri a másikhoz nem is szól... most durva de meg kéne egy mérleggel mutatni neki hogy ossza meg a figyelmét és a szeretetét ..

talán igy..

Nézd meg ezt a kérdést, az utolsó előtti választ én adtam. Tudom, hogy nem ez a problémátok, de úgy hiszem, hogy valami hasonló nektek is megoldást jelenthetne.

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Úgy értem a dolgot, hogy mondjuk te is elkezded ugyanabban a stílusban kezelni őt, ahogy ő a kisfiút, majd amikor szóvá teszi, hogy ugyan már mivel érdemelte ezt ki, ártatlanul mosolyogva visszakérdezni : "Hát nem ezt szeretik a pasik? Merthogy feltételezem, te is a legjobbat akarod a gyereknek, azért beszélsz/bánsz így vele. Én az anyja vagyok, fáj érte a szívem, de hát nőből vagyok, nem tudhatom, mit gondol egy férfi." Vagy valami ilyesmi, a Te szavaiddal,stílusoddal.

Vagy a másik tippem : "Könnyű szeretni valakit azért, mert tökéletes. A szeretet és elfogadás igazo próbája, ha az illető jellemében és cselekedeteiben is messze áll attól a tökéletességtől, amelynek a lehetőségét felfedezni véljük benne." - nem tőlem van az idézet, de szerintem ez is felhasználható egy komoly megbeszéléshez.

Vagy amit én mondtam a férjemnek : "Majd ÉN megszidom vagy megbüntetem őket. Én több időt vagyok velük, mint te. Úgy gondolom, hogy azt a kevéske időt, amit veled lehetnek, ne rontsátok el vitatkozással. Te csak szeresd őket. És majd szólok, ha nem boldogulok."