Egy kisgyereknek hány éves kortól lehet sportolni/edzeni ésszerű keretek között?

Nem ismered a mondást, hogy például hamarabb tanult meg sílécen állni, mint járni? Egy kis túlzással, de minden gyerek azt szokja meg, abban lesz (talán) jobb, amit korán elkezdenek vele.

Én lányom 3,5 éves, idén simán elvisszük síelni, még gyerektanfolyamra is beiratjuk talán.

Nem hátráltatja.. A mozgás jót tesz a gyereknek, fejlesztő jelleggel már csecsemő is sportol(dévény), ahol az izomcsoportokat mozgatják meg megfelelő kialakulásuk miatt, tsmtre meg másfél éves is lazán megy, ahol szintán átmozgatják, de már aktívan csinálja a gyerek pl a guggolást, vagy a gimnasztika labdán tornázást.. 4-5 éves korra már az élsport benyúlja a gyerekeket, az enyém 8-9 évesen(most akart elköteleződni egy sportnál, mindenki mondta korábban, hogy ráérünk, majd ha komolyan érdekli, a nagy kakit..) már kicsúszott az atlétikából, pedig be akartam íratni, mert mostanra érdekelte volna. Más sportra pl röpi meg pont jó korban van, előtte nem érdemes, nem érte volna el a hálót.

Egyébként szerintem csak az élsport káros a gyereknek, ismerek kislányt, aki atlétikázik 3 éves kora óta heti 3x, és amíg az enyém játszik a játszón, a kislány gyakorolja a szép járást a homokozó élén a megfelelő kézmozdulatokkal magától. Szóval annyira azért nem sajnálom, hogy kimaradt végül és nem kezdtük korábban az egész sportágválasztósdit, viszont az is tény, hogy amíg ovisként energiabomba volt, mindenhova mászott, sosem volt izomláza, folyamatosan mozogni akart, rohanni meg minden, 8-9 éves korára elpuhult(gondolom az iskolában sokat ülnek és sokszor a szabad játék is mozgásmentes tesin, már ha eljutnak a tornaterembe vagy az udvarra), már negyedannyi mozgásra sem képes, mint páréve. Egyszerűen a mozgás helyét átvette a tanulás és a szociális játékok, illetve beszélgetést jobban élvezi már, mint a fogócskát. Jelenleg a kidobós a kedvence.

Azt érdemes, ami szeretne a gyerek és amit anyagilag is bírnak a szülők. Versenysportot nem, tök mindegy hogy mi az, azt végigköbettem testvérem és unokatestvéreim révén, anyámék is bánják mint a fene. Tönkrement ízületek, mélypontok, ráment az iskolai teljesítmény, egy valag pénz, és még értelme sem volt, mert szó szerinti élsport nem lett belőle, mivel nem volt egyikük sem annyira kiemelkedő. Sajnos itthon csak a versenysport megy, mert arra van támogatás, ha a gyereked csak mozogni szeretnéd tudni, akkor kevés lehetőség van.

Többre megy az ember heti túrázásokkal, valami lotyilotyi mozgással és a tanulmányokra koncentrálással.

Óvodáskortól (4-5 éves) foci, úszás,bírkózás, RSG, tánc, stb.

A legtöbb oviban egyébként is van lehetőség ezekre. (Ovi-foci, úszás, néptánc) Persze ezek életkornak megfelelően, játékos formában történnek.

Ezt lehet kiegészíteni azzal, hogy sport egyesületbe is jártok.

Egy gyerek gyakorlatilag 0 éves korától sportol, csak később folyamatosan lenevelik róla. [Elég megszámolni, hogy egy pelenkás hány guggolást végez naponta. A legtöbb "edzett" felnőtt nem tudná végigcsinálni... :) ]

Azonban rendszeres beiktatott sporttal népiképp ellensúlyozható, hogy a nap nagy részében iskolapadba vannak kényszerítve... "Mi" a lányommal gyakorlatilag már egész kis korban megkezdtük a tudatos mozgást, fejlesztést. Bölcsis korban már jártunk játékos sport előkészítő foglalkozásokra. Sokat, szinte naponta futóbicajoztunk is. 3 évesen tudott már bicajozni is és biztonsággal tudta a bal-jobb irányok közti különbséget. Sokat rollerezett is. Aztán az Oviban elkezdett úszni és jég korcsolyázni, közben 4-5 éves korra megtanultuk a kerékpáros közlekedés alapjait. 4 évesen meghívták a gyerek jégkorong csapatba, de ez egy szerencsétlen boka sérülés miatt halasztódott, egy szezon múlva már nem volt kedve hozzá. Rengeteget labdáztunk, játékosan birkózunk. Elkezdtük az Ovi-Judot. Elsőben folytatta az úszást, sokat kirándultunk, kerékpároztunk, bevezettük az első kézilabda alapozó-fejlesztő gyakorlatokat. Kapott egy görkorit is. A nyáron megtanulta ez utóbbit is használni. Most másodikos. Jár úszásra, judora, elkezdett táncolni is, folytatjuk a labdás gyakorlatokat és rendszeresen korizunk vagy bringázunk. Tornázni is szoktunk. Kezd érdeklődni az erősítő gyakorlatok iránt ezért épp most rendeltem neki egy 2kg-os kettlebellt. Ha van kedve hadd csinálja apával.

Az egyik legjobb pajtása jóval edzettebb nála. A fiú első osztályos korában már 5-8km-eket futott és 4-5 húzódzkodást is képes megcsinálni. Pedig nem erőltetik a gyereket, csak hát a szülők is sokat sportolnak , túráznak a fiú meg csinálni akarja. Ezek mellett persze kipróbáltuk már a tollteniszt, asztaliteniszt, slacklinet ilyesmit. Kedden egy napon van az úszás, utána a judo, aztán hazajön és még korizni akar. :D