Ez még mindig szeparációs szorongás, vagy valami egyéb oka lehet?

18 hónapos fiam is ezt csinálja .az a különbség,hogy ő velünk alszik,és éjjel konkrétan rám van tapadva.ha ki akarok menni mondjuk wc-re addig ordít amíg vissza nem megyek.

Az apja hiába próbálja ölelni,nyugtatni

Ahogy visszafekszem hozzám bújik, abbahagyja és alszik tovább.

Szerintem nagyobb biztonságban érzik magukat anyuka mellett,vagy nem tudom.

Az, hogy mitől lehet, nem tudom, de azt tudom, hogy nálunk mi vált be. Ha pár napig csak én altatom meg én megyek át este, akkor ha a párom próbál éjjel menni, neki is ordít és sehogy se nyugszik meg. Aztán amikor belépek a szobába, meghallja a hangom, egyből csendben marad. A következő éjszakáknál mindig a párom kezd. Ő megy este altatni, vagy éjjel visszaaltatni. Persze pár alkalom ugyanez a szitu, hogy nem jó apa, aztán megyek, de minden alkalommal próbálkozunk. 1-2 nap után már jó az apa is. Ha ezt rendbe hoztuk, utána figyelünk az egyensúlyra, hogy felváltva menjünk. Ez nálunk működik. De ha a párom munka miatt vagy valamiért nem tud altatni pár éjszakát, utána kezdhetjük elölről a visszaszoktatást.

Ez a mi helyzetünk egy 20 hónapossal.