Most tényleg én nevelek rosszul?

2 gyerekem van. 5 és 2,5 évesek. A gyereknevelésről soha nem beszélgettem a férjemen kívül senkivel.

2 hónapja elkezdtem dolgozni. egy 50+os 3 gyerekes nővel vagyok egy irodában.

2 hete mást sem hallgatok, mint hogy rosszul nevelek.

pl:

Én nem eszek májat. így nem is főzök. A gyerekek esznek az oviban/mamánál.

Rosszul csinálom, mert kutya kötelességem lenne olyan ételeket is főzni, amit én nem eszek meg, hiába esznek máshol.

Életemben nem síeltem.

El kell vinnem a gyerekeket síelni, megtanítani nekik. Mert én kihagytam, nekik joguk van megtanulni.

vagy épp a nyaralás.

Házat vettünk, felújítottunk, az autókat lecseréltük az elmúlt 5 évben. Így belföldön 2-3 napos nyaralások voltak emiatt. Nameg míg csecsemők voltak, el nem indultam volna velük külföldre.

Ezért is szaranya vagyok, mert kifogás mindig van. a gyereknek élmény kell. nem csak belföldön. És mi ezt nem adjk meg nekik.

Ő a 4 hónapos gyereket is vitte albániába.

Szóval valóban mindent is meg kell mutatnom, tanítanom, csinálnom nekik? hogy mindennel is megismerkedjenek?