Hogy mondtátok meg a gyereketeknek, hogy autista? A fiam 6 éves, ovis. Most kezdi kapisgálni szerintünk, hogy valami nem stimmel vele. Értelmes, jól funkcionál, leginkább szociális problémák vannak.

"Meg hogy miért kell az ovis csoportból kimennie fejlesztésre."

Nagycsoportra már a fél csoport járt fejlesztésre normál, nem integráló oviból. ;) Soha nem volt egyedül.

Most is mennek az osztályából. Ki erre, arra.

Egyébként soha nem "autispecifikus fejlesztést" kapott, így nem is kellett derengeni semminek.

Kezdetben a mozgása miatt jártunk, utána a beszéde miatt. Nem volt mit furcsálnia rajta, hisz egyértelmű volt hogy miért kell. Az állatasszisztált terápia (kutyás, lovas) pedig maga volt az élvezet számára. Azzal még dicsekedni is lehetett, nem szégyellni. Normál gyerekeket is hordanak ilyenre. A régi ovinkban is akkora divat lett a kutyás... (azóta hogy eljöttünk)

A diagnózis óta pedig SEMMI nem változott fejlesztés terén. Ugyanazokra, ugyanoda jár, mint eddig.

Az értelmével pedig semmi gond.

Nálunk a diagnosztizáló pszichiáter is egyetért, hogy nem kell a másság érzésen erősíteni. Pont az a jó, hogy nem érzi különösen (csak annyira mint ahogy mindenki különbözik), így nem teher számára, hogy "jaj, meg kell felelnem". Elfogadjuk úgy ahogy, nem kell változtatnia. Így szeretjük. Csak a közösségi normák, iskolai szabályok betartása... az elvárás számára. Nem is maszkol.

11!

Nálunk csak a lányom járt ki fejlesztésre (ovin belül).

Normál egészséges gyereknek nagycsoportban sincs szüksége fejlesztésre! Érdekes,hogy nálatok mindenki járt.....

12, tudsz ám olvasni! :) A fél csoport.

És a legtöbb gyereknek iskola előtt nem árt egy kis plusz játékos foglalkozás, főleg a mai helyzetben, amikor óriási a szakadék az óvodák és az iskolák között. Nálunk volt kapacitás, hát vitték, akit csak lehetett. Az nt másik gyerekem is jár.

Én biztosan nem nevelném ebben, nem is tettem.

Nyilván mondtam neki, hogy ez és ez és ez nem megy, ezen javítani kell, ezért járunk fejlesztésre. Aztán elmondtam azt is, hogy ebben és ebben és ebben tehetséges vagy és érdekel, azért járhatsz különórára. Tudta/beszéltünk róla, hogy másnak más nem megy, azért megy más fejlesztésre, ahova neki nem kell, mert az megy. Szerintem az a normális, ha abban nő fel, hogy senki sem tökéletes, aki meg nem jár fejlesztésre, az pl szemüveges volt, vagy nem rajzolt olyan szépen, vagy ilyesmi, vagy "ő már megtanulta, te is meg fogod tanulni"

Egyáltalán nem kell mondani neki semmi mást, mert nem lényeg, főleg autizmusnál nem, mikor közük nincs egymáshoz az autiknak, alig van két egyforma és semmi szüksége rá, hogy közösséget érezzen valakivel, akit utál például. Én sosem mondtam egyik dolgát sem nevén(szerintem ez hülyeség), hanem ő azért járt fejlesztésre, hogy nyugodt tudjon maradni és konfliktustkezelni, vagy mozogni, vagy hogy "normális tudjon viselkedni"-- ezt akkor, ha nagyon ideges voltam, vagy hogy "betartsa a szabályokat" de mikor bunkó volt, akkor azt mondtam neki, hogy "kedves legyen azzal is, aki rossz valamiben" más rajzolni/írni tanult, más számolni, más beszélni, van, aki gondolkozni, sokan mozogni.. sosem érezte, hogy más, csak amikor nem tudta irányítani a dühét, de azt más se nagyon, csak kevesebbet voltak dühösek. Sőt, inkább mint a villám kiszúrta, ha mások mások, és mindig helyesen.. ó mennyit hallottam, hogy az a gyerek nem normális, furán beszél, furán mozog, mindig ezt vagy azt csinálja, "az hülye". Egyből rálátott minden másságra, ki volt rájuk élezve, de volt olyan is, hogy totál vak volt rá, csak azt vette észre, hogy akit babának gondolt az akkora, mint ő, de viselkedés alapján azt hitte csak nagyranőtt kicsi. Az pl nem zavarta, azt hitte csak "túl nagy" a korához képest.

Szerintem sok dolga a túl éleslátásából és a felületességéből adódott. A mai napig úgy gondolja, hogy a rossz tulajdonsága, hogy néha felületes és hanyag. És valóban az, lusta jól csinálni, nem elég alapos, nem erőlteti meg magát. Nem hiszem, hogy ennek bármilyen nevet kellene adni, már csak ennyi van. Meg nem olyan ügyesen fogalmaz szóban. Szerintem marhaság ez a csoporthoz tartozósdi, az enyém alapvetően minden "más" gyerekkel szemben zsigeri ellenszenvet érez, le merném fogadni, hogy a korábbi negatív tapasztalatok miatt. "más" gyerekek közt 5x annyi a konfliktus, az enyém meg jó sokat felfogott belőle és meg is jegyezte őket sokáig.

14!

Ezzel hamis világképet adtál neki! Mert egyáltalán nem jár minden gyerek fejlesztésre!

Ezzel az a baj,hogyha nem mondja el a szülő, akkor lesz egy feszültség a gyerekben. Egy örök érzés,ami sosem múlik el.

Ismerek én olyat,akinek nem mondták el. Már 16-17 év körül volt a fiú.

Negyedszer ment nyelvvizsgára (együtt jártunk tanfolyamra), és nem értette, miért nem megy neki.

Egyszerűen más volt a gondolkodása, nyilvánvalóan autizmus miatt. Ránézésre is egyértelmű volt.

És ideges volt,feszült volt,hogy ő már negyedszerre próbálja,és neki MIÉRT NEM MEGY??

Mondtam volna meg neki? A kedves szülei helyett? Akik azt táplálták bele, hogy mennyire ügyes és különleges stb stb?

Pedig tudjátok mit? Azt kellett volna.

Senki se segített neki a 20+ fős csoportból, csak én, mert más volt,mint a többiek.

Nem nagyon. Csak egy picit. Csak épp annyira,hogy akadályozza mindenben.

És nem tudta,mi a baja! El tudjátok képzelni,az a fiú mennyire szenvedett?

Pont ilyen anyja volt, mint amilyen válaszokat itt olvasok. Nem voltak őszinték a gyerekükkel,és ennek egyedül a gyerek itta meg a levét.

Mert érezte,éreztették vele,hogy baj van, kiközösítették, őt meg felőrölte az ideg.

Természetesen negyedszerre sem sikerült neki a nyelvvizsga....

"Negyedszer ment nyelvvizsgára (együtt jártunk tanfolyamra), és nem értette, miért nem megy neki."

Férjem autista, tőle örökölte a gyerek és 4 nyelvvizsgája van. Ebből kettő felső. És a nyelvből él.

A gyerekünk diagnosztizálása során derült ki, hogy ő is az. És bizony az a véleménye, hogy jó hogy nem tudta. Fele ennyire nem vitte volna, ha gyerekként kiderül.

Nyilván ma már kissé más világ van, talán nem akkora bélyeg, de akkor se érezzük fontosnak nevén nevezni mielőtt a gyerek nevén akarja nevezni.

Ahogy gondolod. De hazugságra nem lehet egyetlen kapcsolatot se alapozni. Nekem ez a véleményem. Se párkapcsolatot, se szülő-gyermek kapcsolatot.

Attól nem féltek,hogy mástól tudja meg,és megroppan a bizalma bennetek?

Nem egy és ugyanaz a szülő válaszolgat attól még, hogy hasonló a vélemény,

De komolyan szerinted mi abban a hazugság, hogy minden furcsaságával együtt elfogadjuk, támogatjuk, nem akarjuk megváltoztatni? És ő minden őszinteségével a maszkolás egyetlen jelét sem mutatja, amiből látszik, hogy nincs rajta teher, nem frusztrált, teljesen egészséges önképpel rendelkezik?

Mitől lenne előrébb azzal, ha azt mondanánk, hogy te is olyan vagy, mint az XY (létező) osztálytársad, amikor SEMMI közös nincs bennük a diagnózison kívül?

Nem segítene neki jobban megérteni, hanem jobban összezavarná.

Az autizmus nem olyan címke, ami összehoz.

Nem olyan, mint a "mi szemüvegesek", "mi balkezesek"...

Tudja az erősségeit, tudja a gyengeségeit. Tudja, hogy ahogy nem tehetünk arról, hogy milyen színű a szemünk, arról sem, ha máshogy látjuk a világot (máshogy vagyunk bekötve).

Tudja pl: hogy neki nehezebb leolvasni mások érzelmeit, és azt is, hogy erről nem tehet, de azon vagyunk, hogy jobb legyen benne.

Mitől lenne előrébb attól, ha azt mondanánk, hogy az autizmusa akadályozza?

Én is több olyat ismerek, aki autista és profi nyelvekben. Nem azért nem ment neki, mert autista, ekkora undorító ferdítést még az életben nem hallottam!

Tudod miért nem ment? MERT SZARUL MAGYARÁZTÁK NEKI!

Normális tanár felmérte volna, hogy mi a gyenge pontja, és rávezette volna. Előre kidolgozott tételek, vagy pl képekről beszélésnél gyakorolni kell, hogy ne a hülye képet elemezd, hanem a képről kerítsd elő a témádat, a kidolgozott tételed és tereld rá a szót! Ennyire visszataszító ferdítést életemben nem hallottam!

Amúgy én sokakat ismerek, akik nem járnak fejlesztésre, de kellene nekik, vagy pedig olyat, akinek nem kell. Ha figyelmes lettél volna, megtaláltad volna azt a részt, hogy akinek nem kell, az már megtanulta. Ez a valóság, aki tudja, mert már megtanulta, annak nem kell járnia. Van, aki lassabban tanul ezt vagy azt és nem tudja hozni a szintet, nekik kell, ők még tanulnak. Aki MÁR MEGTANULTA annak nem kell! ;)

Sokan hiszik amúgy magukról, hogy nem kell nekik fejlesztés, pedig tényleg rászorulnának, mert gyengék figyelemből, logikából vagy szövegértésből..:)) Attól, hogy az a gyerek béna volt valamelyik területen, ami kell a nyelvvizsgához, az nem azért volt, mert autista volt. Azért volt, mert béna volt azon a területen. Amiért te ilyen egysíkúan gondolkozol sem azért van, mert barna a hajad, hanem azért, mert így gondolkozol. Még nem tanulta meg ő sem, és te sem, hogyan kell másképp, jól csinálni a dogokat;). Biztos nagyon szomorú, hogy az autista szintjét sem érted el, mert ő tudta, hogy nincs összefüggés, te meg neurotipikusként sem:D

De most komolyan, hogy lehet ilyen faék egyszerűnek lenni? Ha nem tud cipőtkötni azért van, mert autista?

Akinek van érzéke hozzá, annak könnyebb és ez nem függ az autizmustól. Szépen el kell magyarázni mindenkit, amit nem ért, hogy megérthesse, gyakorolja és képes lehessen rá. Remélem neked is összejön a tanulási folyamat.