Szerintetek jó ha van a gyereknek testvére? (gyerekkorban)

Én mindig életem legnagyobb ajándékának tekintettem a testvéreimet. Most már 26 vagyok, a legfiatalabb is 13 éves, változatlanul imádom őket. Remélem én is megadhatom majd ezt a gyerekemnek. :)

Szóval szerintem jó :) Nagyon sokat játszottunk együtt, éjszakákat beszélgettünk át gyerekként is.

Ahogy olvasom a válaszokat, ez is változó. Én egyedüli gyerek voltam, és már igen pici koromban ha valaki azzal jött, hogy jó lenne-e egy kistesó, azzal nem álltam szóba...

Nyilván nem azon múlt, hogy végül nem lett, de valahogy a mai napig nem bánom. Nem érzem magam önzőbb, vagy rosszabb embernek, mint akinek van testvére.

Én és a testvérem közt 6 év van. A korkülönbség ellenére nagyon jó testvérek voltunk, rengeteget játszottunk, társasosjátékoztunk(ezt az egykék elég nehezen kivitelezik), a szüleink agyára mentünk azzal, hogy magunkból kifordulva röhögtünk órákig. A nővérem még iskola előtt tanított írni-olvasni. Amikor felnőttek lettünk együtt buliztunk, pasiztunk, nyaraltunk...Most már mindenkinek van családja, de az egyik legjobb barátnőm, sőt annál is több, mert a vér kötelez, és ha a szüleimmel történik valami majd nagyon sokára csak ő marad nekem (a férjem és a jelenleg egy gyerekem mellett).

Én hálás vagyok a mai napig az életnek, hogy van testvérem, és nem fogom megfosztani a gyermekemet egy testvértől, mert tudom milyen sokat jelent az ember életében.

hmm nem árt ha van

rengeteg olyan dolgot tanul meg a gyerek amit egykeként nem

pl megosztani a dolgait tolerancia türelem szociális érzékenységet is növeli

nem mondom h mindegy egyke rossz és önző

de szerintem sokkal több pozitívum van benne mint az egykeségben

mi 4en vagyunk testvérek és nem bánom

Nekem jó ha ketten vannak, mert akkor eljátszanak egymással. Van, hogy hétvégén csak enni meg pisilni bújnak ki a szobából, ha pocsék az idő és nem mehetünk sehová. Ők jól elvannak, én meg csinálom a dolgomat. Az esti altatás is olyan, hogy bemennek a gyerekszobába, mese, puszi, és kijövök. Ha az egyik gyerek anyukáméknál van, akkor folyamatos a nyűglődés, hiányzik a játszótárs/alvótárs.

Egygyerekes szülők közül sokan panaszkodnak az altatásra, hogy még a nagyobbakkal is bent kell lenni amíg elalszik, napközben meg előfordul, hogy unatkoznak.